A 89. év

Trianon

Egy híján kilencven éve írták alá a "békeszerződésnek" nevezett gyalázatos paktumot, amely darabokra szaggatta a Szent István alapította keresztény magyar államot, amely egykor a tatártól, töröktől saját testével pajzsként védte Európát. Megszűnt létezni a 325 411 négyzetkilométeres, 18,2 millió lakosú Magyar Királyság. Maradt helyette egy 93 073 négyzetkilométernyi csonka Magyarország 7,6 millió lakossal...

A felnégyelt hazáról leszakított nemzetrészekben máig sajgó sebeket ejtettek az 1920. június 4-i tollvonások. Az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítése ugyan biztató volt, hisz Magyarországgal együtt Szlovákiát és Szlovéniát is kebelére ölelte a demokratikus Európa, s nem sokkal később Romániát is - így alig maradt olyan ország, amelyet ha nem is vas-, de azért elég súlyos schengeni függöny akadályoz abban, hogy bármikor szabadon látogasson nemzettársaihoz bárhol a Kárpát-hazában. Bennünk, kívül rekedtekben - emellett - ama bizonyos december 5-i szavazás is kitörölhetetlen nyomot hagyott. S azóta sajnos azt is látnunk kell, hogy Európának szeme sem rebben, amikor Erdélyben vagy a Felvidéken másodrendű állampolgárként kezelik a magyarokat, kategorikusan ellenzik autonómiatörekvéseiket, amikor a magyarverés nem ügy vagy éppen maguk az összevertek a hibásak, amikor Magyarország államelnökének gépe nem szállhat le egy EU-s ország repülőterén...

No de legyünk bizakodók. 89 éve tart az elár(v)ultság állapota, de nem szűnt meg a magyar szó a lehasított országrészekben sem. A 89. évben olyan EP-választásra fog sor kerülni, hogy a Vajdaságon és Kárpátalján kívül minden magyarlakta vidék képviselőt küldhet az Unióba. És egészen véletlenül eszünkbe juthat: az 1989. év anno a gyökeres fordulat éve volt Európában...

m