A hátrányos megkülönböztetés lesújtó következménye

Emelt szintű érettségi

2009. augusztus 21., 10:00 , 449. szám

A napokban az ukrán oktatásminőség-ellenőrző központ közzétette az idei független tesztelés, azaz az emelt szintű érettségi vizsgák összesített eredményeit. Kárpátalja – a segodnya.ua internetes hírportál szerint nem utolsósorban az ukránul gyengébben beszélő magyarok és a más nemzetiségi kisebbségek miatt – a sereghajtók között végzett.

Hogy a nem túl előkelő kárpátaljai szereplésben valójában mekkora súllyal "érdekeltek" a magyarok, s mennyi tulajdonítható a ruszinok és a más nem ukrán anyanyelvűek esetlegesen hézagos ukrántudásának vagy a helyi oktatási rendszer hiányosságainak, arról még nincsenek adatok – a KMPSZ vonatkozó felmérése például még csak most készül –, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a teszteredmények alakulásának vannak nyelvi okai is.

Mint a hivatalos statisztikából kiderült, a legtöbben, majd 434 ezren, ukrán nyelvből és irodalomból vizsgáztak (hiszen enélkül nem lehetett felvételizni a felsőoktatási intézményekbe), a legkevesebben pedig spanyol nyelvből töltötték ki a tesztet – mindössze 165-en. Összesen egyébként 11 tárgyból lehetett érettségi vizsgát tenni, de ezek között sem a magyar, sem az orosz nyelv nem szerepelhetett, hiába szorgalmazták annyian.

Az eredményességi mutatókat tekintve Lemberg (Lviv) megye áll az országos rangsor élén, miután az ottani diákok szinte minden tárgyból az élmezőnyhöz tartoznak a magas pontszámokat begyűjtő diákok arányát tekintve. A legtöbb hiányosságot viszont a kárpátaljai diákoknál tapasztalták, miután az ország egyik legkisebb megyéjében volt a legmagasabb a bukott diákok aránya, azoké tehát, akik nem érték el valamelyik vizsgatárgyból a továbbtanuláshoz minimálisan szükséges 124 pontot.

Országos viszonylatban az emelt szintű érettségire jelentkezettek 9 százaléka nem birkózott meg az ukrán nyelv és irodalom vizsgával, azaz ők bizonyosan nem kezdhetik meg idén az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat – legalábbis Ukrajnában. A bukottak aránya ezen belül Kárpátalján volt a legmagasabb, ahol a vizsgázók 15 százaléka ért el csupán 100-123,5 pontot, s a legjobban teljesítők (173-200 pont) aránya is a legalacsonyabb volt – 8 százalék; az eredményekhez fűzött szakértői kommentárok szerint egyebek mellett azért, mert sok magyar és más nemzetiségi kisebbséghez tartozó él a megyében. Hasonlóan rossz teljesítményt csupán az "orosz ajkú" Krím produkált, ahol ezek a mutatók értelemszerűen 14, illetve 9 százalék voltak. Talán nem véletlen, hogy a legjobb mutatókkal e tekintetben a nyugat-ukrajnai Lemberg megye (7 és 25%), valamint az elitiskoláiról híres főváros, Kijev (6 és 20%) rendelkezik.

Mielőtt még valaki azt hinné, hogy a nyelvkérdés következményeit ezzel kimerítettük, hadd mondjuk el, hogy Kárpátaljának Ukrajna történetéből is "sikerült" a legrosszabb eredményt produkálnia az országban, s matematikából is csupán egyetlen százalékkal maradtunk el a legrosszabb teljesítménytől a bukottak arányát tekintve.

Az országos eredményeket elemző szakemberek nemigen térnek ki az afféle apróságokra, mint hogy milyen következtetések szűrhetők le a néhány száz magyar diák eredményeiből, az oroszok lehangoló teljesítménye azonban számukra is tanulságosnak bizonyult. Így például megállapítják, hogy az oroszt idén vizsganyelvül választók száma annak arányában csökkent, ahogyan az utóbbi időben egyre kevesebb lett az orosz iskola az országban, ezen belül a hagyományosan oroszok által lakott régiókban is. Ezek után nem csoda, állapítják meg, hogy a diákok többsége még a közismerten orosz ajkú Dnyepropetrovszk vagy Odessza megyében is ukrán nyelven kívánt vizsgázni történelemből és matematikából. Az elemzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a legjobb teszteredményeket a nyugat-ukrajnai megyék produkálták, ahol az ukrán a lakosság legnagyobb része számára az anyanyelvet jelenti, márpedig nyilvánvaló, hogy anyanyelven eredményesebb a tanulás. Ugyanakkor a délkelet-ukrajnai régiókban, ahol fokozott ütemben folyik az orosz ajkú lakosság "ukránosítása", azaz ukrán tannyelvű iskolákba való átirányítása, meglehetősen szerények az eredmények, s a helyzet jövőre várhatóan tovább romlik majd, jósolják a szakemberek. Mellesleg az egyetlen délkelet-ukrajnai régió, amely viszonylag jó teszteredményeket produkált, az a Szevasztopol volt, ahol kevés az ukrán iskola, s az érettségizők 98 százaléka orosz nyelven, azaz vélhetően anyanyelvén vizsgázott.

Az oktatásminőség-ellenőrző központ jelentése egyébként eloszlatta azt a korábban Ukrajna-szerte terjedő mítoszt, miszerint a falusi iskolások – talán mert jobban beszélik az ukránt? – eredményesebben vizsgáztak, mint városi társaik. Mint a számokból egyértelműen kitűnik, a városi iskolák tanulói minden tárgyból jobban teljesítettek, mint a falusiak. Látható továbbá, hogy a gimnáziumok, líceumok és kollégiumok végzősei jobban vizsgáztak, mint a hétköznapi iskolákban tanulók. Azaz ismételten megmutatkozott a különbség a jobb módú város és a szegényebb falu, illetve a városon belül az elitiskolák és az átlagos oktatási intézmények között.

Az oktatás színvonala egyébként a nyelvproblémáktól függetlenül is sok kívánnivalót hagy maga után. A történelem-vizsgán adott válaszokból például kiderül, hogy a vizsgázók 10,16 százaléka szerint Ukrajna tagja a NATO-nak, 18,54 százalékuk pedig úgy véli, hogy az Európai Uniónak is...

szcs

A statisztika igazolja az érettségi rendszer igazságtalan voltát

Az országos független érettségi vizsgaközpont adatai alapján beigazolódott, hogy a nemzetiségi iskolák végzősei hátrányos diszkrimináció áldozatai. Világosan látható, hogy ukrán nyelvből és irodalomból ott a legrosszabbak az eredmények, ahol a diákok többsége vagy jelentős része nem ukrán anyanyelvű és nemzetiségi iskolákban tanult, mégis ugyanolyan követelmények szerint kell vizsgáznia, mint a született ukránnak vagy az ukrán iskolák végzőseinek. S ha a folyamatos tiltakozások ellenére az oktatási miniszter keresztülviszi elképzelését, és a jövőben már valóban nem vizsgázhatnak az oktatás nyelvén más tantárgyakból sem a nemzetiségi kisebbségek, az eredmények várhatóan katasztrofálisabbak lesznek. De az is kiderül, hogy ott is gyengék az eredmények, ahol az oroszok lakta vidékeken csökkent az orosz iskolák száma, vagyis orosz ajkú gyermekek ukrán iskolákban tanultak. Kell-e ennél cáfolhatatlanabb bizonyíték arra, hogy alapos tudásra csak anyanyelvén tehet szert minden ember?!

m