Oltani veszélyes, de muszáj?

2009. szeptember 4., 10:00 , 451. szám

Újabb oltási botrány hullámai gyűrűznek Ukrajnában: a jogvédő szervek és a szakértők máig adósak a válasszal, hogy mi okozta néhány napja három gyermek halálát Donyeck és Zaporizzsja megyében azután, hogy beoltották őket szamárköhögés, torokgyík és tetanusz ellen.

Sajtóhírek szerint annak a Pentaxim nevű vakcinának a gyártója, amelyet mindhárom esetben használtak, bejelentette, hogy önálló nyomozást indít az ügyben. Megfigyelők szerint ugyanakkor aligha várható el, hogy a gyártó összefüggésbe hozza saját készítményét a gyermekhalállal végződött esetekkel. Annál kevésbé, mivel az ukrán egészségügyi minisztérium is bejelentette, hogy az esetek nincsenek összefüggésben a vakcinával.

Az egészségügyiek azt állítják, megfelelő körülmények között tárolták a az oltóanyagot. Ugyanakkor az ígéreteknek megfelelően még néhány hétig kell várnunk a virológiai szakértői vizsgálatra, egy hónap múlva pedig elkészülnek az elhunyt gyerekek szövettani vizsgálataival is. Addig is, amíg a vizsgálat eredményeire várunk, Olga Demkovicsnak, a Donyeck megyei köztisztasági és járványügyi hivatal szakemberének szavai szerint karantén alá helyezték a Pentaxim vakcináknak azokat a tételeit, amelyekből az elhunyt gyerekeket is beoltották. Sajtójelentések szerint ugyanakkor a szóban forgó készítmény más tételeivel változatlanul oltják a gyerekeket országszerte!

Az eset kapcsán ismét fellángolt a vita, hogy akkor hát oltsunk vagy se? Számos orvos álláspontja szerint a többi gyerekkel szemben etikátlanok az oltásokat megtagadó szülők. Az átoltottság miatt az ő gyerekük sincs veszélyben, ugyanis 98 százalékos átoltottságnál érvényesül az úgynevezett nyájimmunitás, amikor a beoltatlanok se kapják el a betegséget, mert nincs kitől elkapni. Az oltásellenesek szerint viszont ez a járványügyi álláspont 20-25 évvel ezelőtti szemléletet képvisel. Ők úgy vélik, a túl sok és túl korán beadott védőoltás az immunrendszert gyengíti. Sajnos az oltás mellett és ellen szóló érvek egyaránt nehezen bizonyíthatók.

Több általunk megkérdezett szülő is elhibázottnak tartja a jelenlegi oltási rendszert. Sokan nem értik például, miért kötelező még mindig Ukrajnában a szamárköhögés elleni oltás, amikor ma már nagyon ritkán fordul elő ez a betegség. Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy amennyiben megszűnik az általános oltás, a betegségek visszatérhetnek. Így történt például Japánban, ahol 1979-ben 41 gyermek halt meg szamárköhögésben.

Jakab Lajos badalói háziorvos is egyértelműen oltáspárti. "Olyan fertőző betegségek esetében alkalmaznak oltást, amelyek enélkül nagy számban szednék az áldozataikat. Az persze sohasem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy nem fordulnak elő olyan egyedi esetek, amikor a beoltott szervezet túlzottan erősen reagál az oltásra, avagy valamilyen más okból halállal végződik az oltás. Ezek azonban igen ritka esetek, és a világon bárhol előfordulhatnak."

Ugyanakkor érzelmi szempontból az oltást ellenző szülők érvelése is érthető. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy a vakcinációt követően elhunyt gyermekek szülei utólag úgy érezhetik, gyakorlatilag maguk vitték a vágóhídra kicsinyüket, amikor engedélyezték az oltást.

Hogyan csinálják mások? Minden országban megvannak az oltási stratégia sajátosságai. Számos oltást, amelyek Ukrajnában jelenleg kötelezőek, külföldön később vagy egyáltalán nem végeznek el. Azokat a szülőket, akik nem hajlandók beoltatni a gyermekeiket, több államban nem jogszabályilag, hanem pénzzel "büntetik" - esetükben drágább az egészségbiztosítás. Igaz, vannak kivételek: Belgiumban például akár bíróság elé is állíthatják az oltást megtagadókat.

Az Egyesült Államokban például még a bárányhimlő ellen is oltanak. A szövetségi törvény összesen 16 fertőző betegség elleni oltást ír elő, a kötelezőek között szerepelnek többek között a rotavírusok, a pneumococcus, a meningococcus, a rózsahimlő, a gyermekbénulás elleni oltás, egy sor államban pedig a hepatitis is a listán szerepel.

Nálunk jelenleg ezek ellen a betegségek ellen általában csak kérés esetén oltanak, nemegyszer térítés ellenében. Ugyanakkor például az USA-ban csak a kockázati csoportokhoz tartozókat oltják tbc ellen, míg nálunk az első ilyen oltást már a születés utáni első napokban kötelezően beadják a csecsemőknek. Ez persze nem csoda: az Egyesült Államokban 6 tbc-s megbetegedés jut 100 000 lakosra, míg Ukrajnában több mint 100.

Az EU legtöbb tagállamában, így például Magyarországon is, legalább 7-8 betegség ellen oltják kötelezően a gyerekeket, többek között tuberkulózis, diftéria, tetanusz, kanyaró, hepatitis b ellen. Nagy-Britanniában a kislányoknak ezenkívül már kötelező a bizonyos típusú onkológiai megbetegedések ellen védelmet nyújtó papillómavírus elleni oltás, amely egyre több európai államban válik népszerűvé, Ausztriában pedig a Lime-kór ellen oltanak kötelezően.

Van, aki nálunk is felveti, hogy ha már egyszer az egészségügy mindenáron oltani akar, miért nem oltanak a papillómavírus ellen. A válasz egyszerű: egy adag oltóanyag ára 100 dollár körül mozog, s az oltást kétszer meg kell ismételni...

Tény, hogy az oltással kapcsolatos viták, botrányok külföldön is rendszeresen előfordulnak, halálos esetekről viszont gyakorlatilag sosem érkezik hír... (Kárpátalja/segodnya.ua/korrespondent.net)