A szlovákiai nyelvtörvény Európa szégyene

Tiltakozások Szegeden, Dunaszerdahelyen és Kárpátalján

2009. szeptember 4., 10:00 , 451. szám

Kárpát-medence-szerte tiltakozott a régió magyarsága a kedden életbe lépett szlovák államnyelvtörvény ellen.

Múlt csütörtökön a szürtei református gyülekezetben imádkoztak a szlovákiai magyarokért. Mint Kótyuk Zsolt református lelkipásztor lapunknak elmondta, a csütörtöki imádságos alkalmakat abból a célból vezették be, hogy hétről hétre legyen egy alkalom, amikor a gyülekezet Istenhez fordulhat az aktuális problémákkal. "Ezúttal a magyarságunkért könyörögtünk, az elszakadt területeken élő testvéreinkért, felsorolva mindazokat a problémákat, amelyekkel megküzdenek, így természetesen szóba került a szlovákiai nyelvtörvény is" - mondta el a tiszteletes. Egy rövid igeolvasás után következett az imádság, amelyben egyebek mellett elhangzott: "Urunk, alázattal hozzuk elébed a Szlovákiában élő testvéreinket. Te látod, hogy ez a nyelvtörvény mennyire gonosz dolog, arról szól, hogy elhallgattassa a magyar szót. Kérjük, hogy őrizd meg az ottani testvéreinket, adj nekik kitartást, bölcsességet, hogy találhassanak megoldást erre a gonosz helyzetre. Te segítsd meg őket, hogy kitarthassanak magyarságukban."

Vasárnap a szegedi Dómban Pünkösdváró Európa címmel rendeztek Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozót anyaországi és határon túli magyar egyházi méltóságok és politikusok részvételével. Kárpátalját a rendezvényen Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagóguszövetség elnöke képviselte.

A több ezer résztvevővel megtartott találkozón Tőkés László EP-képviselő azt mondta: a mai magyarok nem területet, hanem emberi és kisebbségi jogokat követelnek. Hozzátette: "Isten igéjét édes anyanyelvünkön hallva testvéri együttérzéssel vállalunk közösséget azokkal, akik a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc nyugvóhelyéül szolgáló kassai dómban, vagy a moldvai csángók templomaiban Isten szavát nem hallgathatják magyarul."

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte az államnyelvtörvényt. A politikus így fogalmazott: "Sem az esetleges vélt vagy valós történelmi sérelmek, sem pedig az esetleges rossz lelkiismeret nem szolgáltathat jogalapot arra, hogy bárki bárkinek a kisebbségi vagy emberi jogait a XXI. század elején korlátozza."

Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke úgy fogalmazott: be fogjuk bizonyítani, hogy 15 millió magyar szereti és komolyan veszi nyelvét.

Fazekas László, a Szlovákiai Református Egyház püspöke elmondta: "Ne az ellen a nép ellen harcoljunk, amelyik ugyanúgy éli az életét, mint mi, ugyanúgy gondolkodik, ugyanúgy hisz, és ugyanazt akarja, mint mi. Hanem a lélek fegyvereivel harcoljunk azok ellen, akik készek arra, hogy konkolyt szórjanak az Isten vetésébe."

A résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben a szlovákiai államnyelvtörvény haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelik.

Több ezer ember részvételével tartottak tiltakozó nagygyűlést kedden délután Dunaszerdahelyen, a helyi labdarúgó-stadionban. A "Kiállunk a jogainkért" jelszó alatt zajló nagyszabású akciót, amelyre Szlovákián kívül Magyarországról, Romániából és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők, a Magyar Koalíció Pártja és a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezte és szervezte meg. A mintegy háromórás rendezvényen politikai beszédek hangzottak el. A résztvevők egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben tiltakoztak az államnyelvtörvény ellen, s kiálltak a szlovákiai magyarság jogainak megerősítése mellett.

"Szégyen, hogy 20 évvel 1989 után újból a regnáló hatalom antidemokratikus praktikái ellen vagyunk kénytelenek tüntetni. Ez Szlovákia szégyene, de Európa szégyene is" - jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke, amikor záróbeszédében azt összegezte, miért volt szükség a nagygyűlésre.

"Mi, a dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlés résztvevői együtt, egy emberként mondjuk ki: Elég volt!" - áll a nagygyűlés által elfogadott nyilatkozatban.

Ugyanakkor a nyilatkozat leszögezi: "Szlovákiának egyenrangú polgárai kívánunk lenni. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki nemzeti kisebbségi politikáját.... Ne döntsenek nélkülünk azokban az ügyekben, amelyek bennünket érintenek! Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket!"

A nagygyűlés résztvevői elutasították a nyelvtörvényt. "Felháborítónak tartjuk, hogy magas pénzbírságokkal kívánják büntetni a közéleti nyelvhasználat néhány területét. Ez sérti az alapvető emberi jogokat, nevezetesen a szólásszabadságot. Követeljük, hogy a parlament törölje a törvény azon elemeit, amelyek a hátrányos megkülönböztetés alapját képezik. Elvárjuk, hogy az úgynevezett kétnyelvűség törvény általi megjelenítése ne csak ránk, kisebbségekre rójon feladatot és kötelességet, hanem mindenkire arányosan, aki az általunk lakott régiókban velünk él" - áll a nyilatkozatban. (Kárpátalja/MTI)