Amit a "földaktok" kiadásáról tudni kell

Megkérdeztük a szakembert

2009. október 2., 10:00 , 455. szám

A földtulajdont igazoló állami okmányok kiadásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról Sinkevics Erikát, az Állami Földbizottság beregszászi járási osztályának vezetőjét kérdeztük.

- Miért jó az embereknek, ha ennyi év türelmes várakozás után éppen most igénylik a "földaktot"?

- Mindenekelőtt azért, mert pénzt takaríthatnak meg. Az állami hivatalok most ingyen állítják ki a földtulajdont igazoló állami okmányt, amit egyébként a magánvállalatoktól 2,5-3 ezer hrivnya ellenében kapnának meg.

- Meddig tart a folyamat?

- A dokumentumokat egészen december 31-ig fogadjuk. Miután a vonatkozó kormányrendelet értelmében az állami okmány kiállítása 30 napot vesz igénybe, így elviekben január végéig tart majd a folyamat.

- Véleménye szerint boldogulnak eddig a határidőig az okmányok kiállításával?

- Nem, miután nehéz és bonyolult folyamatról van szó, márpedig csupán a Beregszászi járásban több mint 17 ezer állami okmányt kell kiadni, több mint 11 ezer személynek. A szóban forgó 17 ezer esetbe beletartoznak a háztáji és az úgynevezett háztáji kiegészítő földek is.

- Mi történik azokkal, akiknek a kérelmét nem érkeznek feldolgozni a december 31-i határidő lejártáig? Nekik fizetniük kell majd az okmány kiállításáért?

- Mindazok számára, akiknek a kérvényét december 31-ig továbbítjuk az ungvári territoriális földbizottsághoz, ingyenes lesz az ügyintézés. Úgy gondolom azonban, hogy a közelgő karácsony és az újév miatt már december 20-ig befejeződik a kérvények zömének átvétele.

- Kikre vonatkozik ez a mostani ügyintézési kampány?

- A kormány 1992-ben határozott a földterületek kiméréséről és örökös tulajdonba adásáról. 1993 decemberének végén, a földtörvény elfogadásával összefüggésben az önkormányzatoknak határozatot kellett hozniuk arról, hogy magántulajdonba adják át a földet mindazoknak, akik abban a pillanatban a gazdakönyv szerint használták azt. Az idén augusztusban elfogadott kormányrendelet azok számára tette ingyenessé a tulajdont igazoló okmány kiadásával járó ügyintézést, akik 2002. január 1-jéig, az új földtörvény elfogadásáig az 1993-as határozatok alapján használták a földterületeiket. Mindez persze nem jelenti azt, hogy aki 1993-ban kimaradt a névsorból, az most nem tudja privatizálni a földjét. Mivel azonban 2002-től, az új földkódex életbelépésének pillanatától megváltoztak a földprivatizáció feltételei, számukra a tulajdonba vételi eljárás valamivel összetettebb. Azoknak, akik kimaradtak a magánosítási névsorokból, de használták a földet, előbb engedélyt kell kapniuk a privatizációhoz szükséges okmányok összeállítására, azután egy másik határozattal megerősítik ezt a dokumentációt a községi tanácsok. Tudni kell, hogy a szóban forgó eljárási szabályok csupán a településhatárokon belüli földterületekre vonatkoznak, míg az azokon kívül elterülő földekkel kapcsolatban a járási közigazgatási hivatal az illetékes.

- Mire van szükség az ügyintézéshez?

- Az ügyintézéshez Ukrajna állampolgára - mert a rendelet csak az ukrán állampolgárokra vonatkozik - a községi tanácshoz fordul és kikéri az általa használt föld privatizációjáról hozott önkormányzati határozat másolatát. Ehhez csatolja a személyi igazolványának és identifikációs kódjának másolatát. Amennyiben a határozat által földtulajdonhoz jutott személy időközben elhunyt, de örökségével kapcsolatban lefolytatták a szabályos hagyatéki eljárást, úgy örököseinek joga van kérvényezni a szóban forgó földterületre vonatkozó tulajdoni okmány kiállítását a régi, 1993-as határozat alapján. Ilyenkor a tulajdoni okmány kiállítására vonatkozó kérvényhez a fentebb felsorolt dokumentumokon kívül csatolni kell az örökösödési eljárás lefolytatását igazoló közjegyzői okirat másolatát is. Amennyiben egy adott személy nem tud maga eljárni az ügyben, csatolni kell a kérvényhez az általa meghatalmazott személynek kiadott megbízólevelet is.

- Hol tart jelenleg a kérvények fogadása?

- Szeptember 24-i állapotok szerint több mint 600 kérvényt regisztráltunk be, s 350-et már továbbítottunk is Ungvárra. Ugyancsak csütörtöki adatok szerint mintegy 3000 kérvényt gyűjtöttek be eddig a megyében. Ha figyelembe vesszük, hogy Kárpátalja közigazgatásilag 13 járásra és négy megyei alárendeltségű városra oszlik, a Beregszászi járásban összegyűjtött 600 kérvény igazán jó részeredménynek mondható. A további eredményes munkához viszont mindenképpen szükség volna a települési önkormányzatok hatékony együttműködésére. Az is hasznos volna, ha - miután nem szabályozza részletesen jogszabály azt, milyen adatokat kell tartalmaznia a földtulajdoni határozatról kiadott igazolásnak - minden községi tanács egyforma határozatokat csatolna a lakossági kérvényekhez. Régen létezett egy forma, amely tartalmazta a kiadott határozat számát, a földterület nagyságát, valamint azt, hogy kinek és milyen céllal lett kiadva.

szcs