Ültessünk szőlőt!

2009. október 30., 09:00 , 459. szám

Bizonyos feltételek mellett még nem késő szőlőt ültetni, tudtuk meg Jakab Sándor beregszászi szőlésztől és borásztól, akinél e felelősségteljes vállalkozás részleteiről tudakozódtunk.

- A szőlő ősszel és tavasszal egyaránt ültethető. Jobb azonban az őszi ültetés, mert biztosabb az eredés, a gyökerek már kora tavasszal fejlődésnek indulhatnak. Az utóbbi időben a tavaszi eredés sikerét csökkentették a váratlan erős felmelegedések, majd a lehűlések és a csapadékhiány. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válik, ezért egyre több az őszi ültetés. Az őszi telepítés végső határidejénél járunk ezekben a napokban. Amennyiben korábban elvégeztük a megfelelő talajelőkészítési munkálatokat, az első fagyokig még elültethetjük a szőlőnket, ellenkező esetben most készítsük elő a talajt, s hagyjuk tavaszra magát az ültetést.

- Hogyan válasszuk ki a megfelelő területet a szőlőnknek?

- Ne feledjük, hogy a szőlő hosszú évtizedekig terem majd ugyanazon a helyen. Az elsietett ültetés, a gondatlan fajtaválasztás következményeit a későbbiekben nem, vagy csak hosszú évek munkájával tudjuk helyrehozni. Ezért fontos a megfelelő előkészítés és a telepítés. Például vegyük figyelembe, hogy csupán a talaj 3-4 évnyi pihentetése után célszerű szőlőt telepíteni ugyanazon helyre, mivel a föld "kimerültsége" és a talajférgek is gátolhatják, lassíthatják növényeink fejlődését. Amennyiben az előző szőlőtőkénk fertőzött volt, legalább 5-7 évnyi pihentetés szükséges. A szőlő napfényigényes növény, ezért a legmegfelelőbb a számára a déli lejtésű, hideg szelektől védett, de egyébként eléggé nyílt, szellős fekvésű hegyoldal.

- Miként telepítsük a tőkéket?

- Régebben a nagyobb gazdaságokban a magas lombozatú, nagy sortávolságú ültetési módozatot részesítették előnyben. A mai szakirodalom szerint viszont nem a hektár adja a szőlő mennyiségét, hanem a tőkeszám. Ezért napjainkban egyre kisebb sor- és tőketávolságot alkalmaznak. Különösen a kisebb gazdaságokban célszerű az 1 méter körüli tőtávolság és a kb. 2-2,4 méternyi sortávolság. Ebben az esetben egy kisebb traktor is dolgozhat az ültetvényben a sorok között. Célszerű jó előre meghatározni, hogy milyen művelési módokat fogunk alkalmazni, s milyen támrendszert. Ettől is függhet ugyanis a tőke- és a sortávolság. Amennyiben a terep lejtése legfeljebb 10-12 százalék, mikroteraszokat kell kialakítanunk, ennél nagyobb lejtésszög esetén pedig valódi teraszok kiépítésére van szükség.

- Milyen szőlőfajtákat ültessünk a kertünkben?

- A borszőlők közül lehetőség szerint csak európai fajtákat válasszunk, a csemegeszőlőknél viszont bátran válogathatunk a kertészetek által kínált számos fajta közül. A kisebb gazdaságokban, a kertekben úgy válasszuk meg az ültetendő fajtákat - legalább 2-3 tövet fajtánként -, hogy folyamatosan érjen a család részére szőlő az egész idényben. A borszőlők közül inkább a rezisztens, a betegségeknek jobban ellenálló fajtákat ajánlanám.

- Mi a szőlőt ültető gazda következő lépése?

- A terület és az ültetendő fajták kiválasztását követi a tereprendezés és a talajjavítás. Ültetés előtt alaposan tisztítsuk meg a területet a régi szőlőtőkék, fák gyökérmaradványaitól. Gyűjtsük össze a köveket, mert ezek is gátolhatják a munkánkat a későbbiekben.

A telepítés egyik döntő jelentőségű mozzanata a talajforgatás és az alapozó trágyázás. Ekkor van ugyanis lehetőségünk arra, hogy a földet mélyen átforgassuk, lazítsuk, s bőséges mennyiségű szerves és műtrágyát juttassunk a mélyebb rétegekbe. Ilyenkor a talajt legalább 60-70 centiméter mélyen kell megforgatni géppel vagy - ahol erre nincs mód - kézzel. Ha ezt elmulasztjuk, számítanunk kell rá, hogy a gyökerek nem fejlődnek megfelelően. Ha négyzetméterenként több cserebogárparajt találunk, akkor a talajt fertőtlenítenünk is kell.

Fontos lenne ilyenkor, hogy elvégeztessük a talaj összetételének laboratóriumi vizsgálatát, például a nagybaktai kutatóintézet földtani laboratóriumában. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, igyekezzünk úgy elvégezni a talaj trágyázását, hogy 8-10 kg érett szerves trágyát juttassunk ki négyzetméterenként, valamint 20-25 dkg szuperfoszfátot és 15-20 dkg kálisót. Alkalmazhatunk gyorsan felszívódó nitrogén műtrágyát is, hektáronként mintegy 20-25 kilogrammot. Ezt a hatóanyagot később, részletekben is kijuttathatjuk a talajba, mivel könnyebben elbomlik, felszívódik. Ahol nehezen jutunk istállótrágyához, használhatunk komposztot is, de az feltétlenül legyen érett.

- Ezek után következhet a tulajdonképpeni telepítés?

- Igen. Ahol nem végeztek előzetesen mélyszántást, talajlazítást, vagy ha csupán néhány tőke pótlásáról van szó a kiskertben, minden tőkének 1x1 méter alapterületű és legalább 60-70 cm mély gödröt ássunk. Ilyenkor tanácsos a kiásott földet két kupacba rakni - külön az alsó és a felső réteget. A gödör betemetését azután végezzük úgy, hogy a felső, termékenyebb rétegből kiásott talaj a szőlő gyökeréhez kerüljön, az alsóbb rétegekből származó föld pedig felülre.

A szaporítóanyagot lehetőleg azonnal ültessük el, vagy legalábbis minél rövidebb várakozási idő után. Addig is lehetőség szerint tartsuk nedves helyen az ültetőanyagot, például egy pincében. Tartózkodjunk a kétes eredetű ültetőanyagoktól.

A gyökereknek ültetéskor a maguk természetes módján kell elhelyezkedniük, azaz nem szabad megengedni, hogy visszahajoljanak, felfelé kunkorodjanak. Száraz idő esetén ültetés előtt legalább 3-4 vedér vízzel öntözzük be a gödröt, majd ültetésnél jól tömörítsük be a földet a vessző körül. Tavasszal, különösen, ha száraz az időjárás, újra öntözzük be alaposan az ültetvényt.

pszv