A költőnő és a kuruc generális végső nyughelye

2009. november 6., 09:00 , 460. szám

Az első magyar költőnőként számon tartott Petrőczy Kata Szidónia 1707-ben Nagyszebenből - egy császári tiszt kuruc fogságból való elengedése fejében - a császári börtönből megszabadulván, nagybetegen Husztra került. Itt, Máramarosban férjének még éltek rokonai. Pekry Lőrinc dédanyja, Kornis Gáspár huszti várkapitányné Dolhay Ilona máramarosi volt, a Pekry anyjának unokatestvére, Dolhay Jánosné Thethey Anna s az akkori várkapitány, Dolhay György pedig mint távolabbi és közelebbi rokonok segítségére lehettek a költőnőnek Huszton. Agyvérzés miatt félig lebénultan 1708 májusában két levélben is azt kéri Krucsay Márton kuruc jószágigazgatótól, hogy mivel Huszton nem szenvedheti tovább fájdalmait, biztosítson neki valahol "csendesebb lakhatást". Így került el Beregszentmiklósra, a ma is meglevő öreg kastélyba. Itt érte a halál október 21-én. Halálos ágyánál a vallását többször is változtató férje megfogadta, hogy visszatér a református hitre. A temetésének előkészítéséről ő maga tett intézkedéseket. A halotti címereket Kornevics Pál ungvári mestertől rendelte december 2-án, majd december 23-án ünnepélyes ceremóniával Beregszentmiklósról Husztra szállíttatta a holttestet, hogy itt a református templom sekrestyéjében "conserválja, oly reménységgel, hogy Erdélyben eltemethesse". Mint az eseményen megjelent Teleki Mihály naplójából tudjuk, ez alkalomból Huszti Lovász Sámuel helyi lelkipásztor mondott prédikációt felette, s a temetésen számos erdélyi bujdosó is megjelent.

Két hónappal később Pekry torokgyulladást kapott és hat nap múlva, március 6-án Homonnán ő is elhunyt. A Korneviccsel történt április 3-i elszámolásban újabb címerek elkészítésére felvett előleg is szerepel. Több jel arra mutat, hogy Homonnán temették el, március 30-án Homonnán kiállított számadás tanúskodik a temetésre Eperjesen vásárolt értékekről 314 forint és 16 dénár összegben. Április 1-jén és 3-án Homonnán - református templom nem lévén - a ferencesek templomában harangoztak a temetésre, Csető Bonaventura és Haburai László plébános számlái tudósítanak erről. 1709. május 26-ára hozták holttestét Husztra eltemetni, ekkor a feleségnek is rendeztek vele együtt temetést. Erről megint Teleki ír, 1709. május 25-i dátummal ezt olvashatjuk: "Indultam feleségemmel együtt Husztra, néhai gróf Pekri Lőrinczné, gróf Petrőczy Szidónia Kata asszony temetésére. Másnap 26-án volt a temetés". Érdekes, hogy Pekry temetését Teleki nem említi, viszont évek óta tartó kutatásaim során a közelmúltban egy olyan forrásra bukkantam, mely Pekry huszti temetését is említi. Nagy-Iday Mihály alsójárási (huszti) szolgabíró ad számot hivatalviselése idején 1709-1710 első felében tett kiadásairól. A tételek között - bár dátum nélkül - a következő bejegyzést olvashatjuk: "idvezült gróf Pekri Lőrincz úr temetési alkalmatosságára" fordított búza és szalonna is szerepel 60 forint értékben a kiadások között. (Forrás: a viski református egyház levéltára.)

Mészáros Kálmán budapesti hadtörténész barátom és a magam kutatási eredményei, illetve ez utóbbi adat is talán véglegesen tisztázza azt a felvetést, hogy a Petrőczy-Pekry házaspár nemcsak a hagyomány szerint, hanem valóságosan is a huszti templomban nyugszik a boldog feltámadás reménysége alatt. Síremlékük ugyan nem maradt fenn, de az utóbbi években e sorok írója utánajárásával tiszteletükre emléktábla került a templom falára és emlékoszlop a templomkertbe.

Józan Lajos