Kovács Miklós: miért nem lettem ötödik

2009. december 11., 09:00 , 465. szám

Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának államelnökjelöltje együttműködési szerződést írt alá három nemzetiségi szervezettel, köztük az UMDSZ-szel. A KMKSZ viszont nem csatlakozott a megállapodáshoz. Az okokról Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét kérdeztük.

Az elmúlt napok vezető híre volt a kárpátaljai sajtóban, hogy Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának vezére, a pillanatnyilag legesélyesebb elnökjelöltek egyike együttműködési és partnerségi megállapodást kötött az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel (UMDSZ). A megállapodást további két kisebbségi vezető is aláírta, bár a hírekben szereplő román és orosz szervezet nem tartozik a széles körben ismertek közé. A lényeg azonban elvben mégiscsak az volna, hogy a négyoldalú megállapodásban, amelyhez további kisebbségi szervezetek is csatlakozhatnak még, Janukovics saját nevében ígéretet tett arra, hogy győzelme esetén visszavonja a kisebbségeket hátrányosan érintő intézkedéseket. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) azonban, amelynek ugyancsak megküldték a megállapodás tervezetét, mégsem siet aláírni a dokumentumot ötödikként. Az okokról Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét kérdeztük.

- Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a KMKSZ álláspontjáról ez ügyben az elnökség hivatott meghozni a végső döntést jövő heti ülésén - jelezte a politikus. - Az elnökség várhatóan a Szövetség választmányának egy hónappal ezelőtti intenciói alapján fog eljárni, azaz mérlegelni fogja, hogy érkezett-e olyan komoly ajánlat valamelyik ukrajnai politikai erő részéről, amelyért érdemes lenne beszállni az elnökválasztási küzdelembe.

- Komoly ajánlatnak tekinthető-e a Viktor Janukovics által felajánlott megállapodás-tervezet?

- Az a dokumentum, amelyet az UMDSZ elnöke máris aláírt, nem tartalmaz komoly engedményeket a kárpátaljai magyarság szempontjából, hacsak nem tekintjük komolynak azt a Gajdos István által emlegetett kitételt, mely az okmány aláíróinak listás helyek felajánlását helyezi kilátásba a Régiók Pártja listáján a parlamenti választások alkalmával. Ezzel kapcsolatban viszont emlékeztetnék, hogy KMKSZ mindig is a választási törvény olyan értelmű módosításáért harcolt, ami lehetővé tenné, hogy a kárpátaljai magyarság ismét saját jelöltet indíthasson a parlamenti választásokon, s ne valamely politikai erőtől függjön esetleges parlamenti képviselete.

- Az UMDSZ elnöke többek között azzal érvelt a dokumentum aláírása mellett, hogy az elnökjelölt kötelezettséget vállalt arra, hogy győzelme esetén visszavonja azokat a rendeleteket, amelyek "nyelvi jegyek alapján korlátozzák az állampolgárok jogait". Ez nem elég csábító ajánlat?

- Felhívnám a figyelmet arra, hogy a szóban forgó jogsértő rendeletek nincsenek nevesítve a megállapodásban, azaz csak egy általános ígérvényről van szó. Ez azonban nem is csoda, hiszen ezen rendeletek között az első helyen kellene szerepelnie az emelt szintű érettségit bevezető dokumentumnak, amelyről viszont köztudott, hogy azt még Viktor Janukovics kormánya fogadta el. Véleményünk szerint ebből is látható, hogy a janukovicsi ígéret teljesen üres, hiszen feltételezné, hogy az elnökjelölt később saját rendeletét nyilvánítsa törvénytelennek és a kisebbségek jogait korlátozónak. Az is nyilvánvaló, hogy a jövőben ugyanígy vita tárgyát képezheti majd az ukrán politikai szereplők részéről az is, hogy a többi szóban forgó rendelkezés törvénysértő-e vagy sem, szűkíti-e a kisebbségek nyelvhasználatát, avagy sem.

- Úgy tudjuk, a KMKSZ-nek további kifogásai is vannak a dokumentummal szemben. Melyek ezek?

- A megállapodás szinte egyetlen valóban konkrét pontja az, amelyben az aláírók síkraszállnak az orosznak második államnyelvként történő bevezetése mellett. Ez egyértelműen azzal járna, hogy a magyar iskolákban az ukrán mellett az orosz kötelező oktatását is bevezethetnék, akkor viszont a magyar gyerekeknek már egyáltalán nem maradna idejük az anyanyelvük tanulására. Aki tehát felelősséget érez a kárpátaljai magyarság sorsáért, az nem szállhat síkra amellett, hogy végképp megnyomorítsák a gyermekeinket a két államnyelv elsajátításával.

szcs