Magyar kisebbségek a Lisszaboni Szerződésről

2009. december 11., 09:00 , 465. szám

Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) épületében találkozóra került sor a romániai és szlovákiai magyar európai parlamenti képviselők, valamint a szlovéniai, szerbiai és kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői között a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) szervezésében.

A találkozó résztvevői - Bauer Edit (MKP, Szlovákia), Brenzovics László (KMKSZ, Ukrajna), Dévavári Zoltán (VMSZ, Szerbia), Kőszeghy Elemér (UMDSZ, Ukrajna), Mészáros Alajos (MKP, Szlovákia), Sepsey Gábor (VMDP, Szerbia), Sógor Csaba (RMDSZ, Románia), Tőkés László (RMDSZ, Románia), Winkler Gyula (RMDSZ, Románia) - áttekintették az Európai Unió (EU) alkotmányaként is emlegetett Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével kialakult új helyzetet, különös tekintettel az uniós kisebbségpolitika vonatkozásaira.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a találkozót értékelve lapunknak annak fontosságát emelte ki, hogy a határon túli magyar kisebbségek szoros kapcsolatokat ápoljanak az EP magyar képviselőivel, akiken keresztül lehetőség nyílik a kisebbségek problémáinak megjelenítésére a kontinens törvényhozó testületében. A politikus reményének adott hangot, hogy a Lisszaboni Szerződésben rögzített, a korábbiaknál szélesebb körű kisebbségjogi biztosítékok segítik majd a határon túli magyarságot jogaik védelmében és azok kiterjesztésében.

A tanácskozás résztvevői közös nyilatkozatban köszöntötték a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését. Ebben többek között üdvözlik, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája, mely a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével jogerőre emelkedik, különösen fontosnak tartja a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelmet az alábbiak szerint: "Tilos bármiféle megkülönböztetés nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi eredet, genetikai jellegzetesség, nyelv, vallás vagy hit, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, származás, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján."

"A magyar nemzeti kisebbségek képviselői ezáltal megerősítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek. A kisebbség jelenléte a tagállamokban nélkülözhetetlen része annak a kulturális sokszínűségnek, amely évszázadok óta gazdagítja Európát" - áll a nyilatkozatban.

"Az Európai Unió szomszédságában élő nemzeti kisebbségek - így a szerbiai és az ukrajnai magyar közösségek - számára kiváltképpen fontos, hogy az Európai Unió külpolitikájának új rendszere hatékonyabb működést tesz lehetővé. Ilyenképpen az uniós tagságra jelentkező, valamint a szomszédságpolitika által érintett államok a korábbiaknál is körültekintőbb, következetesebb, éppen ezért kiszámíthatóbb partnerként tekinthetnek az Európai Unióra. Ennek fényében különösképpen fontos, hogy az Európai Unió bővítési- és közös külpolitikájában - immár az EU belső jogrendjét is kiinduló pontnak tekintve - továbbra is fordítson kiemelt figyelmet a demokrácia és a stabilitás erősítésére az emberi és a kisebbségi jogok teljes körű érvényesítése által" - fogalmaznak a nyilatkozat aláírói.

hk