110 esztendős a Munkácsi Nemzeti Színház – vidékünk legrégebbi teátruma
A Munkácsi Nemzeti Színház 1899. november 28-i átadása nagy ünnepe volt a város művelt polgárságának, akiknek tenni akarása és összefogása eredményezte Tháliának ezt a nagyon szépen megépített városi szentélyét. A közadakozásból és a városi képviselőtestület segítségével létrehozott színház a Latorca-parti város büszkesége lett.
A szezonálisan idelátogató színtársulatok és a városi műkedvelők előadásaikat addig nagyrészt a Csillag Szállóban mutatták be. A színházépület igénye a Munkács című hetilapban megjelent cikkek által vált a város polgárságának közügyévé.
1884 márciusában a nemes eszme előmozdítására megalakult a színügyi bizottság, amelynek felhívására az anyagi háttér megteremtése céljából később létrejött a Munkácsi Színügy-gyámolító Egyesület.
A millennium közeledte gyorsította fel az eseményeket. Az építési telek kijelölése okozott még némi nehézséget, de miután ezt is sikerült kedvezően megoldani, látványosan felgyorsult a színház megvalósításának üteme.
Vojta Adolf tervei alapján Röszler Richárd debreceni építészmérnök nyerte el a kivitelezésre kiírt pályázatot. Az ünnepélyes alapkőletételre 1896. július 19-én került sor a munkácsi országos ezredéves rendezvénysorozat keretében. A munkácsi vár Zrínyi Ilona-bástyáján elhelyezett millenniumi turulos emlékoszlop alapkőletétele után a város és a megye vezetői a Magyarország számos részéről összesereglett vendégekkel együtt elhelyezték a Munkácsi Nemzeti Színház alapkövét.
A rövid időn belül elkészült színház 500 ember befogadására volt alkalmas. A páholyokkal, erkéllyel és karzattal is ellátott belső teret piros posztószövettel vonták be, s a színpad előtt mélyített zenekari árkot is kialakítottak.
A kész épület ugyanakkor évekig üresen állt a villanyvilágítás megoldatlansága miatt. 1899-ben végül a város egy bizottságot nevezett ki a színház mihamarabbi megnyitása végett, amely – látva Munkács polgárainak közömbösségét a városba bevezetendő villanyvilágítás ügyében – egy külön áramforrást javasolt, ami rövidesen el is készült.
Ábrányi Emil budapesti költőt kérték fel, hogy a színház megnyitása alkalmából írjon egy ünnepélyes verset, és a megnyitón személyesen mondja el. Nagy sikere lett az 1899. november 28-án megtartott ünnepélyes megnyitón a Prológ című költeménynek. Ezen a régóta várt napon a Munkács c. hetilap egy különszámot bocsátott ki, a címoldalon közölve le teljes terjedelmében a költeményt.
A vers után a Bánk bán második felvonása és további két műsorszám következett Kunhegyi Miklós sátoraljaújhelyi színházigazgató társulatának jóvoltából, és ezzel a színház elkezdte szolgálni a műértő közönséget.
Az őszi és téli idényben mindig működött itt egy-egy vidéki társulat. Híres fővárosi színészek is gyakran látogattak el Munkácsra. A hivatásos társulatok mellett helyi műkedvelők is előszeretettel szerepeltek a színház deszkáin az általában valamilyen jótékony célra rendezett előadásaikkal, sőt gyakran hallhatott a város lakossága e falakon belül színvonalas hangversenyeket is.
Jelenleg az Orosz Drámai Színháznak otthona az épület, magyar nyelvű színielőadást általában egy évben egyszer tekinthet meg a város magyarsága, többnyire a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház művészeinek jóvoltából.
Popovics Béla,