Megjelent minden idők legteljesebb Kárpátalja-monográfiája

2010. január 29., 09:00 , 472. szám

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) által útjára bocsátott, A Kárpát-medence régiói címet viselő monográfiasorozat 11. köteteként megjelent a Kárpátalja c. kiadvány. A kötetet múlt csütörtökön, a magyar kultúra napjához kapcsolódóan mutatták be Beregszászban.

A Kárpátalja kilenc évtizedes történetében egyedülállóan nagyszabású kezdeményezés eredményeként, az MTA és a Dialóg Campus Kiadó gondozásában napvilágot látott, a régiót bemutató eddigi legátfogóbb magyar nyelvű kiadvány döntően a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola oktatóinak és kutatóinak a közreműködésével valósult meg. A könyv komplex módon igyekszik bemutatni a schengeni határokon kívül rekedt régiónkat – mutatott rá a beregszászi közönség előtt megtartott előadásában Horváth Gyula professzor, az MTA RKK főigazgatója, a sorozat szerkesztője.

A nagy érdeklődéssel várt kiadványt bemutató találkozón Orosz Ildikó, a házigazda Rákóczi-főiskola nevében a szerzőkön és kiadókon kívül a teremben üdvözölhette Gyurin Miklóst és Nagy Petronellát, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának konzuljait, Görömbei Andrást, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnökét, Csizmár Bélát, a Beregszászi Járási Tanács elnökét, Mackó Istvánt, az Ungvári Járási Tanács alelnökét, Barta Józsefet, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettesét, Gulácsy Lajos és Horkay László nyugalmazott református püspököket, Bohán Béla atyát a római katolikus, illetve Egressy Miklós atyát a görög katolikus egyház képviseletében. A főiskola elnöke a találkozó kapcsán örömének adott hangot, hogy Kárpátalja végre megjelenhetett a magyar tudományosság palettáján.

Baranyi Béla, az MTA RKK debreceni osztályának vezetője, a kötet szerkesztője elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár korábban számos kísérlet történt a térség bemutatására, a régió helyzetének fejlesztésszempontú értékelésére, átfogó mű nem született. Hiánypótló munkáról van tehát szó, mutatott rá, amely elsőként tárja fel az Ukrajna önállóvá válása után elindult és azóta is zajló regionális területi-gazdasági, társadalmi folyamatok egészét, ahol lehet, visszautalva a történelmi dimenziókra is, s bemutatva a várható tendenciákat. Mint jelezte, ez a kötet szerzőinek szándéka szerint elsősorban a régió jelenlegi helyzetét, térbeli folyamatait próbálta vizsgálni. A kötet létrejöttében elévülhetetlen érdemei vannak a Rákóczi-főiskolának, hangsúlyozta Baranyi Béla. A kiadványban szereplő dolgozatok többsége a fiatal oktatási intézmény kollektívájának, s az intézmény holdudvarához tartozó kutatóknak, szakembereknek a munkája, akik feladatukat magas szinten oldották meg, jelezte.

Soós Kálmán, a beregszászi főiskola rektora, a kötet egyik lektora a monográfia létrehozásának nehézségeit ecsetelve arra mutatott rá, hogy a szerzőknek néha úttörő munkát kellett végezniük, hiszen sok területen hiányoztak az alapkutatások is. Ez a kötet egy olyan adattár, amely a kárpátaljai magyarság jelenlegi válságos helyzetében regisztrálja az állapotokat életünk valamennyi területén, felmutatja azokat a problémákat, amelyek minket és a velünk élőket foglalkoztatnak ebben a régióban, mondta. A kötet szerzői olyan kérdésekhez is bátran hozzányúlnak, amelyek térdségünkben a mai napig vitatottak, mint például Kárpátalja fogalmának keletkezése, a ruszin–ukrán identitás-vita, vagy a vidék történetének számos problémás korszaka, jelezte Soós Kálmán. A rektor idézte Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének a kötet bemutatása kapcsán hozzá írt levelét: "Nagy öröm számomra is, hogy a sorozat Kárpátaljáról szóló könyve napvilágot látott, mivel e sajátos térség különösen erős érzelmi és történelmi szálakkal kötődik a Kárpát-medencei magyarság történetéhez. A monográfia jelentőségét növeli, hogy a határokon átnyúló szellemi együttműködés elmélyítése révén lehetőséget teremt a korábban felbomlasztott, széttöredezett gazdasági-társadalmi egységek újraszerveződésére."

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese a kötet egyik szerzőjeként méltatta az elvégzett munkát és a kiadványt. Mint rámutatott, szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a magyar kultúra napján egy Kárpátaljáról szóló, magyar nyelven megjelent, tudományos igénnyel megírt kötetről beszélhetünk, hiszen e térségben 1919 óta "igyekeznek visszaszorítani a magyar nyelvet a konyhába". Napjainkban, amikor a kárpátaljai magyarság, mindenekelőtt annak oktatási rendszere, számos problémával küzd, rendkívüli jelentőséggel bír, hogy megjelenhetett e monográfia, amely mutatja, hogy a helyi közösség képes egy ilyen színvonalas mű létrehozására – mondta, hozzátéve: ezt a kötetet nem ukránból fordították magyarra, hanem a kárpátaljai magyar értelmiség elgondolásait, véleményét, látásmódját tükrözi.

A 14 fejezetre tagolt kötet bemutatja Ukrajna társadalmi-gazdasági helyzetét, Kárpátalja történetét, természeti környezetét, népességét, humán erőforrásait, településrendszerét, a megye járásait, gazdaságát, turizmusát, kulturális örökségét, oktatási, politikai rendszerét és közigazgatását, valamint szól a határ menti együttműködésről és vázolja a megye fejlesztésének stratégiai irányait is. A majd félszázoldalas kötetet 110 ábra, számtalan térkép illusztrálja, s rendkívül hasznos a Függelékben közzétett magyar–ukrán helységnévtár és az igen tekintélyes irodalomjegyzék is.

szcs