2010. február 05.

2010. február 5., 09:00 , 473. szám

Kilátások

"Mert sokan jőnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek. Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé. Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete. (...) De aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül." (Máté 24, 5-13)

Az elmúlt hetekben minden emberben felmerültek gondolatok a jövőről. Mögöttünk van egy év lezárása, új évet kezdhettünk el, benne élünk a választásokban, s ezek azok az események, amelyek előhozzák a jövőről szóló gondolatokat. Nem feltétlenül baj ez, és arra a kérdésre, hogy ki akarja tudni a jövőt, nyilván sokan bejelentkeznének, ahogy teszik ezt jósoknál és más szemfényvesztőknél. Mindig kíváncsi volt az ember a jövőre. Ahogy a tanítványok is kíváncsiak, ezért Jézus is megszólal a jövőről.

Mi lesz hát a jövő? Hamis Krisztusok, hamis megváltók, akik bejelentkeznek a világ megváltásának igényével. Ahogy előbukkannak eszméikkel, ahogy mennyországot akarnak építeni a földön, ahogy megtisztítják a világot. Csak annyi a gond, hogy ebbe az elképzelésbe, ezekbe az eszmékbe milliók haltak s halnak bele, milliárdok rokkantak s rokkannak bele. Ahogy ma is sokan Krisztusnak, megváltónak kiáltják ki magukat. Csak míg az igazi Krisztus saját vérét és életét adja értünk, addig a mai hamis Krisztusok a mi vérünket és életünket veszik el a maguk céljaiért. Jöttek-e hamis Krisztusok? Jöttek és ma is jönnek! Csak egyszer látnánk, hogy egyikük magából áldoz szent cél érdekében, s nem másokat áldoz fel önös célokért! De beszél Jézus a következményekről is, amik az ilyen hamis Krisztusok tevékenységét követik: háborúkról, nemzeti összetűzésekről, éhínségről és járványokról.

Úgy hiszem, mindezt sokat nem kell magyarázni, a szemed előtt vannak. S te még mindig maradsz a hamis Krisztusoknál?

Pedig van még lehetőség odaállni és kitartani az igazi Krisztus mellett, aki magát áldozza érted, s nem téged áldoz magáért. S meglátod, amikor mellé állsz, ahogy fagyos szívek fölolvadnak, ahogy kettétört kapcsolatok egybeforrnak, ahogy az ember szíve már nem megdermed félelmektől, hanem lángol a szeretettől és reménységtől. Ne fagyoskodj távol Krisztustól! Ne halott jövőd legyen! Amit Jézus elmond, bekövetkezett és bekövetkezik. De az is bekövetkezik, hogy aki kitart, üdvözül. Lépj hát mellé és tarts ki mindvégig, hogy neked örök jövőd legyen! Ámen

Maksai Attila