Azarov a miniszterelnök

Megalakult az új ukrán kormány

2010. március 19., 09:00 , 479. szám

Miután múlt kedden Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa második olvasatban is elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek következtében immár nem csupán frakciókból, de egyes képviselőkből is toborozható többség a parlamentben, viharos gyorsasággal követték egymást az események. Az államfő mindjárt aláírta a törvényt, így Volodimir Litvin házelnök már csütörtökön bejelenthette az új parlamenti többség megalakulását.

A koalíció gerincét, amely egyébként a rendkívül hangzatos Stabilitás és reformok elnevezést kapta, a PR (172), az Ukrán Kommunista Párt (27) és Litvin Blokkjának (20) valamennyi képviselője alkotja, ezenkívül sikerült "megnyerniük" a kormányalakítás ügyének további 16 honatyát, elsősorban a Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem soraiból, de még az ellenzékbe vonult Julija Timosenko pártjából is rászánták magukat hatan, hogy aláírják a koalíciós szerződést. Ezzel 235 képviselőből álló többség jött létre a 450 fős törvényhozásban, amely mindjárt Mikola Azarovot, a Régiók Pártja (PR) alelnökét, Janukovics második kormányának egykori pénzügyminiszterét jelölte a kormányfői posztra. Azarov sem vesztegette az időt, hanem még ugyanaznap előterjesztette kormánya névsorát, amelyet a törvényhozás 242 szavazattal fogadott el, azaz még a korábbinál is több formailag ellenzéki képviselő állt át az aktuális hatalom oldalára.

Az új kormány összetételéről igencsak megoszlanak a vélemények. Mint sokan rámutatnak, a régi "kucsmistákból", a PR politikusaiból, valamint a kommunisták és Litvin Blokkja által jelölt pártemberekből összetákolt kabinet sokkal inkább tükrözi a politikai kényszert, a koalíciós megállapodás diktálta kompromisszumokat, semmint azt az eltökéltséget, amellyel leküzdhetnék az országot sújtó válságot. Megfigyelők rámutatnak, hogy a maga 29 miniszterével, beleértve a kormányfőt és hét (!) helyettesét is, az ukrán egyike a legnagyobb létszámú európai kormányoknak. Az sem sok jóval kecsegtet, hogy a miniszterek többsége önéletrajzában bevallotta, hogy csupán szótárral ért angolul...

Ékes példa a kormány szakértelmének színvonalára a gazdasági miniszter személye. Vaszil Cusko, az exszocialista politikus, akit a kommunisták jelöltek a kormányba, egy mezőgadasági főiskola elvégzésével büszkélkedhet, s eddigi pályafutása során legfeljebb egy-egy kolhoz, megye vagy a belügyminisztérium gazdálkodásával volt dolga.

A 62 éves Mikola Azarov kormányfő mostani kinevezésével érte el pályafutása csúcsát. Korábban két ízben is volt már első kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter Janukovics kormányaiban, irányította az adóhatóságot, s a Régiók Pártja megalakulásakor ő volt a párt első elnöke is. Sokan mégsem tartják igazi vezéregyéniségnek, inkább olyan szakembernek tekintik, aki legszívesebben a dolgozószobájából irányít vagy a pártügyeket intézi a háttérben.

Ugyancsak a PR pártkatonája, Janukovics korábbi kormányában kipróbált ember Andrij Kljujev első miniszterelnök-helyettes. Kljujev talán a legrejtélyesebb figurája a mostani kormánynak, amennyiben szinte egyáltalán nem nyilatkozik a sajtónak, s nem is mosolyog. Állítólag egy fenyőerdőben él, háromméteres kerítéssel körülvett 17 hektáros birtokán. Korábbi tevékenységéről annyi tudható, hogy 2004-ben ő volt az egyik vezetője Janukovics rosszul sikerült elnökválasztási kampányának, 2007-ben pedig nevéhez fűződik a képviselők hírhedt "felvásárlása" a parlamentben.

A kárpátaljai magyarság számára különösen fontos humán területeket felügyelő miniszterelnök-helyettes Volodimir Szeminozsenko lett, akit a sajtó nemes egyszerűséggel a Kucsma-korszak kövületeként emleget. Szeminozsenko 1999-ben már betöltötte ezt a tisztet, s Leonyid Kucsma elnök megbízottja is volt az ugyanazon évben megtartott elnökválasztás alkalmával. Kucsma 2004-es leköszönése után viszont teljesen visszavonult a nyilvános politizálástól, s az utóbbi években alig hallatott magáról.

A kormánytagok közül egyértelműen Dmitro Tabacsniknak az oktatási és tudományos minisztérium élére történt kinevezése váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Tabacsnik azzal indult a politikában, hogy 1994-ben ő irányította a későbbi államfő, Leonyid Kucsma elnökválasztási kampányát. Azóta több fontos hivatalt is betöltött, többek között volt már kulturális kérdésekért felelős kormányfőhelyettes Janukovics első kormányában, ám megítélése még a Régiók Pártján belül sem egyértelmű. A politikust leplezetlenül oroszpártiként és liberálisként tartják számon, aki korábban vadul bírálta a narancsos tábor kultúrpolitikáját. Éppen ezért most sokan azt várják, hogy tevékenységét a minisztériumban elődje, a nemzeti beállítottságú Vakarcsuk intézkedéseinek visszavonásával kezdi majd. Nem kizárt, vallják e nézet hívei, hogy ezen első intézkedések egyikeként ismét engedélyezik majd az emelt szintű érettségizést magyar nyelven is. Megfigyelők azonban rámutatnak, hogy egyelőre legalább annyi érv szól egy ilyen lépés ellen, mint mellette. A kételkedők mindenekelőtt arra emlékeztetnek, hogy amilyen mértékben nőtt Viktor Janukovics megválasztásának valószínűsége az utóbbi hónapokban, úgy lett egyre mérsékeltebb az álláspontja a nemzetiségi jogokat és a nyelvkérdést illetően. Janukovicshoz hasonlóan "mérsékelt" nyelvkérdésben a miniszter közvetlen felettese, Szeminozsenko miniszterelnök-helyettes is, aki ráadásul egyes források szerint nincs a legjobb viszonyban Tabacsnikkal.

Ugyancsak Janukovics embere került a kulturális minisztérium élére. Ráadásul Mihajlo Kulinyak sem nevezhető éppen szakembernek. A nem is olyan távoli 2001-es esztendőben még művelődési előadóként dolgozott az Ukrtranszgaznál. 2004-2005-ben miniszterhelyettes volt az első Janukovics-kormányban a kabinet tevékenységét szervező tárcánál, majd a kabinet és parlament közötti kapcsolatokért felelős miniszter mellett. Leginkább mégis Janukovics választási nagygyűléseinek konferansziéjaként tűnt ki.

De a kormánynak egyelőre távolról sem a kultúra a legnagyobb problémája. Mikola Azarov megválasztása előtt a parlamentben mondott beszédében a gazdaság rendbetételét és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való együttműködés folytatását ígérte. "Ismerjük a nemzetközi szakértőknek a válság 2012-re várt második hullámára vonatkozó előrejelzéseit. Ukrajnának erre fel kell készülnie" – mondta, s reményét fejezte ki, hogy az ország helyzetének ismeretében a valutaalap felújítja az együttműködést Ukrajnával. Kinevezése után mondott beszédében kijelentette: a lehető leggyorsabban meghívja az IMF-et Ukrajnába, és eleget tesz a pénzintézettel szembeni kötelezettségeknek. Hangsúlyozta: az év végéig az országnak 44 milliárd hrivnya (5,5 milliárd dollár) belső adósságot kell törlesztenie, amit "nagyon komoly" kihívásnak nevezett. Ennél azonban vélhetően nagyobb politikai kihívást jelent majd, miként tudja teljesíteni az IMF-nek a lakossági terhek növelésével járó követeléseit, például a földgáz lakossági fogyasztói árának emelését

hk