Eső után a gyümölcsösben

2010. június 18., 10:00 , 492. szám

Az elmúlt napok és hetek esőzései jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben és a szőlőkben is. A kialakult helyzetről és a teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

- Sok panaszt hallani a gyümölcstermelőktől a májusi esőzések okozta károk miatt. Ön milyennek látja a helyzetet?

- Sajnos meglett a következménye a rendkívül csapadékos májusi és június eleji napoknak. Jelentős károk keletkeztek a gyümölcsösökben, de a szőlő talán még inkább megszenvedte az időjárás szélsőségességét. A szőlőültetvényekben a nagy mennyiségű csapadék hatására elharapódzott a peronoszpóra. Az utóbbi napok melegebb, szárazabb időjárásának hatására ugyan lelassult a terjedése, ám egyes fajtáknál máris igen nagy a kártétel, a gomba nemcsak a leveleket, hanem a fürtöket is megtámadta. Ugyancsak komoly probléma, hogy az esős időjárás miatt "elhanyagoltuk" a föld művelését. Rendkívül sok a dudva, a gaz az ültetvényeken, s a nagy mennyiségű víz elvonulása után most kőkeményre szárad, felrepedezik a föld a tőkék körül, s ez megnehezíti a talajművelést, amely pedig ilyenkor különösen fontos.

Tovább bonyolítja a gazdák helyzetét, hogy most virágzik a szőlő. Sok szakíró azt javasolja, hogy ilyenkor ne nagyon bolygassuk, főleg ne kötözzük, ne permetezzük a tőkéket, hogy a kötődés zavartalanul mehessen végbe. Ugyanakkor, ha most nem avatkozunk közbe, akadálytalanul terjedhet a szőlőmoly, a lisztharmat és a peronoszpóra. Nappal ugyan már meleg van, a korábbi nagy mennyiségű csapadék miatt azonban még mindig rendkívül harmatosak a hajnalok, ami kedvez a gombás fertőzések terjedésének. Az javasolnám tehát, hogy mégiscsak permetezzünk, méghozzá valamilyen "zöld" típusú vegyszerrel. Ajánlanám a szőlőtermesztésben erre a célra a Discust, a Quadrist vagy a Shavitot. Ezek a készítmények nem befolyásolják a kötődést. Ugyancsak most ajánlatos kiszórni a szőlőre valamilyen bórtartalmú lombtrágyát, esetleg olyat, amely a kötődést is javítja.

- Mit tanácsol a gyümölcsösökben?

- Ami a gyümölcsfákat illeti, már beindult a levéltetvek második rajzása. A tetveken kívül most célszerű vegyszeres kezelésnek alávetni a fákat a gyümölcsmoly és a monília ellen is. Egyes gyümölcsfajtáknál, különösen a cseresznye és a meggy esetében így is nagy károkat okozott a monília. Az érésben lévő fajtákat sajnos már nem célszerű permetezni, de a később érő gyümölcsöknél még feltétlenül megéri vegyszeres kezelést alkalmazni a monília ellen. Vonatkozik ez mindenekelőtt az őszi- és a kajszibarackra, az almára, a körtére. Magam drasztikus kezelésnek vetettem alá a fáimat, éppen a napokban permeteztem őket Chorusszal és Mospilannal. A Chorus kiváló készítmény monília ellen, a Mospilant pedig azért szeretem nagyon, mert nemcsak a tetvek, hanem a molyok és a hernyók ellen is hatásos.

- A korai érésű cseresznyék és meggyek a termelők bánatára idén nemegyszer hamarabb rothadtak el a fán, mintsem beértek volna. Hasonló pusztulásra kell számítanunk a később érő fajtáknál is? Mit tehetünk, hogy megelőzzük a bajt?

- Ha előre tudjuk, hogy ekkora mennyiségű csapadék hull le májusban, a gyümölcspusztulás nagyrészt megelőzhető lett volna a permetezéssel. Amikor azonban két hétig szinte egyfolytában zuhog az eső, az ember tehetetlen. A kertemben azok a cseresznye- és a meggyfák, amelyeket érkeztem az esőzések előtt lepermetezni, jó termést hoztak, míg azon, amelyik kezeletlen maradt, gyakorlatilag teljesen elrohadt a gyümölcs a moníliától. A permetezés a már említett gomba- és kártevőelleni szerekkel éppen azért lenne fontos most, amíg még jó az idő, mert az 21 napra biztonságot nyújthat a növénynek, megóvhatja egész évi munkánk gyümölcsét.

- Ugyancsak gyakran előfordult mostanság, hogy a belvízzel borított területeken hosszú napokra víz alá kerültek a gyümölcsfák a kertekben. Milyen hatással van ez a fákra, s mit tehetünk ebben a helyzetben?

- A belvíz közös gondja minden gazdálkodónak. A legfontosabb tennivaló az volna, hogy tisztítsuk ki és tartsuk karban a vízelvezető árkokat és csatornákat, amivel a legtöbb esetben megelőzhető a termőterületek elárasztása, illetve meggyorsítható a felgyűlt víz lefolyása. A sok belvíz a gyümölcsfáknak nem tesz jót, különösen a fiatal facsemetékre nézve veszélyes. Az olyan fajtáknál, mint például a cseresznye, az őszibarack, s a csonthéjasok általában, amelyek nem szeretik a talajvizet, súlyos károkra lehet számítani. Nálunk, Benében például azokon a helyeken, ahol az elmúlt években komoly gondot okozott a talajvíz, nagyon sokan már kivágták a fáikat, mert kiszáradtak. Utólag nem sokat tehetünk gyümölcsfáink védelmében. Legfeljebb annyit tanácsolhatok a gazdáknak, hogy amint levonult a talajvíz, azonnal végezzünk talajlazítást a gyökerek körül. A fák ugyanis ilyenkor attól pusztulnak el, hogy a gyökérzetük nem kap levegőt. A levonuló víz nyomán beszáradó talaj is akadályozza a levegőhöz jutást. A talajlazítással segítünk fellélegezni növényeinknek.

Szintén gondot okoz, hogy a belvíz rengeteg párát "termel", a páradús klíma pedig, mint azt a szőlő kapcsán már jeleztem, rendkívül kedvez a gombás megbetegedések terjedésének. Édesapám azt mondta, hogy ha az erdőben sok a gomba, akkor nem lesz jó a szőlőtermés. Úgy tűnik, az idei esztendő is igazolni fogja ennek a megfigyelésnek a helyességét, hiszen már nemcsak az erdőben sok a gomba, hanem sajnos a szőlőben is...

pszv