Metsszük a paprikát!

2010. július 9., 10:00 , 495. szám

A paprikatermesztésben rendkívül fontos a növekedés és a terméshozam egyensúlyban tartása, amit számos tényező befolyásol. A fontosabb tudnivalókról és módszerekről Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Miként befolyásolja a termesztési mód a termés nagyságát és minőségét?

- Az új paprikafajták megjelenésével ki kellett találni, miként lehet befolyásolni, hogy a növény szára hogyan viseli a nagyobb termés okozta magasabb megterhelést, miként érhető el, hogy a termés ne érintkezzék a földdel, ami igen fontos a piacképes zöldség termesztése szempontjából. Erre két megoldás is született. Az egyik az úgynevezett kordonos módszer, amikor a paprikát ikersorokba ültetik, a sorok mentén pedig 2-3 szál zsinórból készítenek támrendszert a 2-2,5 méterenként levert karók segítségével. Ez a rendszer megakadályozza, hogy a paprika földre dőljön, a növényápolási munkát pedig gyakorlatilag arra korlátozza, hogy az ágakat a zsinórok közé igazítsuk. További előnye a módszernek, hogy olcsón kivitelezhető, s a munkaerőigénye is viszonylag alacsony. Hátránya viszont az eljárásnak, hogy a termés "elaprózódhat", azaz a nagy termésszám miatt csökken a paprikák mérete, csökken a termés eladhatósága, piacképessége. Másik hátránya e módszernek, hogy a növényvédelmi munkát a sűrű lombozat között kell elvégezni, illetve ez a lombozat kedvez a fertőzések terjedésének.

A másik alkalmazható módszer, hogy a megfelelő ágat kiválasztva, amely általában egyben a legerősebb ágat is jelenti, azt egy zsineg mentén a paradicsomhoz vagy az uborkához hasonlóan a felső, vízszintes drótra vezetjük fel. A gyakorlatban a szárkiválasztás úgy történik, hogy a paprika szárának első, általában hármas elágazásából, amikor a növény elérte az egy-másfél arasznyi hosszúságot, kiemeljük a legerősebb ágat, s egy csúszó hurkot kötünk rá az elágazásnál oly módon, hogy a hurok legalább egy ujjnyival bővebb legyen az ágnál, s így ne vágjon bele a növény szárába a későbbi növekedésnél. A madzagot ezután a felül vízszintesen futó drótra erősítjük, majd a továbbiakban a kiválasztott ágat mindig erre a madzagra igazítjuk.

- Mi a gyakorlati haszna ennek a módszernek?

- Mivel a korai termés hozza a legnagyobb jövedelmet, a legelső elágazásból nem távolítjuk el a kiválasztott melletti visszahajló ágakat sem. Ennek megfelelően a növény mindjárt 9-12 termést tud hozni. Miután a termés súlya alatt visszahajló két ág letermett, azokat eltávolíthatjuk. Ezt az eljárást nevezzük szoknyás termesztésnek. A továbbiakban a főszál mentén két levél ízközre csípjük vissza folyamatosan az ágakat. Ezzel gyakorlatilag úgy alakítjuk a növényt, hogy mindig a főszár mellett teremjen. Ily módon elérhetjük, hogy nagyobb, a piacon jobban értékesíthető terméseket kapjunk. Érdekes, hogy darabszámra így kevesebb paprikát kapunk ugyan, mint a kordonos termesztési mód esetén, a termés összsúlyát tekintve azonban nincs eltérés, miközben a piaci értékesíthetősége összehasonlíthatatlanul jobb a kordonos paprikáénál.

Előnye ennek a módszernek, hogy a termesztő számára átláthatóbb a növényállomány, a jobb szellőztethetőség miatt kevésbé fertőződik az ültetvény, könnyebben végezhetők és hatékonyabbak a növényvédelmi munkák, a permetezés.

- Essék szó a hátrányokról is!

- A módszer hátránya a viszonylag magas munkaigény. Ráadásul ez a tevékenység képzett munkaerőt igényel, hiszen a munkásoknak el kell sajátítaniuk a metszés fortélyait. Nem mindegy ugyanis, hogyan nyúlunk bele az állományba, hiszen ezzel veszélyeztethetjük a majdani termést.

- Miként szabályozhatjuk a növényállományt és a terméshozamot?

- Ennél a termesztési technológiánál arra kell törekedni, hogy mindig legalább három fejlettségi stádiumú paprika legyen az ágakon, hogy el ne "szaladjon" az állomány. Legyen tehát 2-3 félcentis, éppen hogy megkötött paprika, 2-3 növésben lévő termés és 2-3 szedésre érett példány. Ilyen folyamatos terhelés mellett a növény "nem szalad el", azaz nem indul túlzott növekedésnek, s az újabb terméseket sem "rúgja el". Ezzel a módszerrel tudatosan befolyásolható a növény növekedési erélye. Amennyiben kevésbé van terhelve, erősebben növekszik a paprika, amennyiben viszont nő a termésterhelés, csökken a növekedési erély. Aranyszabály a termés betakarításakor, hogy mindig maradjon egy fejlődésben lévő termés a tövön, különben egykettőre dzsungellé változik az állományunk.

- Miként befolyásolható még a paprika növekedése?

- Az egyes paprikafajták között a növekedési erély tekintetében is jelentős különbségek vannak. Vásárláskor tudnunk kell, hogy mi jellemző az adott paprikára, hogy generatív avagy vegetatív jellegű-e a növény - ettől függ ugyanis a tápoldatozás. A vegetatív, azaz nagy növekedési erélyű paprikánál kálitúlsúlyos, míg a generatív fajtáknál nitrogéntúlsúlyos tápoldatot célszerű választani.

pszv