Méhnyakrák

2010. július 23., 10:00 , 497. szám

Egy ismerősöm méhnyakrákban hunyt el. Szeretném tudni, tehetek-e valamit a betegség megelőzéséért - telefonált be szerkesztőségünkbe egy hölgyolvasónk. Kérdésével és a kapcsolódó kérdésekkel dr. Papp Györgyhöz, a Beregszászi Járási Kórház nőgyógyászához fordultunk.

- A méhnyakrák az egyik leggyakoribb halálok a fiatal nők körében - fejti ki a szakember. - Igen alattomos betegségről van szó, mert korai szakaszában teljesen tünetmentes, a beteg semmiféle fájdalmat nem érez, csak elhanyagolása esetén, a kór gyógyíthatatlan stádiumában kezd fájni és vérezni a hüvely. A betegség halálos lehet, s ha elhanyagolják, és későn kezdik meg a terápiáját, az életbenmaradás esetén is magas invalidizációs aránnyal számolhatunk, a páciens a kezelés ellenére sem gyógyul meg teljesen. Ezért fontos a korai felismerése, illetve azoknak a betegségeknek az idejében történő diagnosztizálása, melyek méhnyakrákhoz vezethetnek. A kór kialakulása szempontjából rizikófaktornak számít a nemi élet korai, 18 év alatti megkezdése, a szexuális partner gyakori váltogatása, a különböző krónikus gyulladásos megbetegedések, valamint a HPV-vírus által okozott fertőzés, a nevezett mikroorganizmus ugyanis megtámadja a méhnyak sejtjeit, és kóros burjánzást indít el bennük.

- Mennyi idő alatt fejlődik ki a méhnyakrák, s miként lehet kezelni a kórt, illetve a kialakulásához vezető betegségeket?

- Korábban 7-8 év alatt alakult ki a méhnyakrák, az utóbbi időben viszont megfigyeltük, hogy már két-három esztendő is elegendő a kór kifejlődéséhez. A betegség kezelése gyógyszerekkel (ezek sajnos nagyon drágák), kemo-, illetve sugárterápiával történik (az utóbbi esetben különböző radioaktív izotópokkal sugarazzák a beteg testrészt). Megjegyezném: az utóbbi két kezelési formánál nemkívánatos mellékhatások is jelentkeznek, a páciens legyengül, illetve kihullik a haja. Ami a kezelés időtartamát illeti, az akár hónapokig is elhúzódhat, attól függően, korán vagy később fedezték-e fel a megbetegedést. Ha pedig szükséges, műtétnek vetjük alá a pácienst. Kárpátalján egyedül Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Onkológiai Kórházban foglalkoznak a méhnyakrák kezelésével, a járási kórházakban csak a kór kialakulásához vezető különböző gyulladásos megbetegedések, illetve a HPV-fertőzés terápiáját végezzük. Ennek során gyógyszereket írunk fel a pácienseknek, melyek ára sokkal alacsonyabb, mint a rák elleni orvosságoké, bár a HPV-fertőzés ellen szedett vírusölő készítmény elég drága, 200-300 hrivnyába kerül. A kezelés maximum 10-14 napig tart, s a méhnyakrák előtti állapotba került betegeknek - attól függően, milyen betegségben szenvednek - havonta, háromhavonta vagy félévente ellenőrzésre kell jelentkezniük a nőgyógyász szakorvosnál, aki szükség esetén megismétli a kezelést.

- Hogyan előzhetjük meg a kór kialakulását?

- Amennyiben korai stádiumában diagnosztizáljuk a betegséget, teljesen ki lehet gyógyítani belőle a pácienst, ezért kell rendszeresen, évente jelentkezni a méhnyakrákszűrésre, melyre a járási kórházakban kerítünk sort. Megjegyezném: a Beregszászi Járási Kórház új vezetősége megkülönböztetett figyelmet szentel ennek a kérdésnek, s ez év júliusában külön vizsgálószobát (a 233-as számút) rendeznek be a méhnyakrákszűrés elvégzésére. Ugyancsak a megelőzéshez tartozik a HPV-vírus elleni védőoltás, melyre Kárpátalján jelenleg még csak a megyeközpont egészségügyi intézményeiben van lehetőség, mert a járási kórházakban egyelőre nem tudják megfelelő módon tárolni a vakcinát. Két oltóanyag létezik, a Cerverix és a Gardasil. A jelentkezőket háromszor kell beoltani, hogy kialakuljon a védettség, az első után egy hónappal következik a második oltás, a harmadikat pedig - attól függően, hogy Cerverixet vagy Gardasilt használnak-e - más-más időpontban adják be. Több országban ingyenes a védőoltás, ám Ukrajnában, sajnos, a vakcinációra jelentkezőnek meg kell vásárolnia a készítményt, ami nem kevés pénzbe kerül. A cerverixért például még úgy is 380 hrivnyát kell fizetni, hogy a gyártó cég felére csökkentette az árát, ami eredetileg 760 hrivnyát tett ki. Ennek ellenére többen is jelentkezhetnének védőoltásra, mert hiszen az életükről van szó. A skandináv országokban a nők 60 százaléka be van oltva a HPV-vírus ellen, nálunk viszont, sajnos, kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Lajos Mihály