Az éberség termést menthet a szőlőben

2010. augusztus 6., 10:00 , 499. szám

Az augusztusi növényvédelmi munkákhoz, illetve a szüretre való felkészüléshez kértünk tanácsot Jakab Sándor beregszászi szőlésztől és borásztól.

- Hogyan jellemezné az idei esztendőt a növényvédelem szempontjából?

- Az idei év kifejezetten nehéznek mondható e tekintetben. Sajnos a változékony, szélsőséges időjárás kedvez a betegségek kialakulásának és terjedésének. A korábbi évekhez viszonyítva erőteljesebben kell védekeznünk a peronoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen, de még erőteljesebben támad a szürkerothadás, amely kedvező időjárási feltételek mellett akár 2-3 nap alatt is óriási károkat okozhat.

- Mit ajánl a szőlősgazdáknak?

- A lisztharmat ellen ajánlatos minden második permetezéskor valamilyen szisztemikus, azaz felszívódó szerrel védekezni, amilyen például a Topsin Metilt vagy a Topsin - M, de esetleg a kontakt hatású kolloid ként is ajánlhatnám. Két ilyen alkalom között a szokásos kontakt szereket is alkalmazhatjuk. A peronoszpóra ellen a Mikal C 64 vagy C 75 jelentheti a megoldást. A szürkerothadás ellen azonban ezek a készítmények legfeljebb csak részben hatásosak, más szereket kell tehát bevetni, mint amilyenek például a kontakt hatású folpettartalmú szerek. Célszerű lehet egy komplex készítménnyel próbálkozni, amely egyszerre 3-4 betegség ellen is alkalmazható, mint például a Shavit. Ez a szer a szürkerothadás, a peronoszpóra és a lisztharmat ellen egyaránt jó hatásfokkal alkalmazható. E szisztemikus készítmény mellé azonban célszerű még egy kis kontakt hatású szert is kijuttatni, például a már említett kolloid ként. A Shavitot azonban ajánlatos nagyon óvatosan alkalmazni, mert hatékonysága nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Nagyon nagy melegben például nem fejti ki a kellő hatást. Éppen ezért oda kell figyelnünk, hogy permetezéskor 25 fok alatti legyen a levegő hőmérséklete, de a túl hideg idő sem megfelelő. Az esős, nedves idő ugyancsak ront a védekezés hatékonyságán. A legcélszerűbb egy kora reggeli időpontot választani a permetezéshez, amikor már felszáradt a harmat, de még nem köszöntött be a nappali forróság. Megfelelők lehetnek erre a munkára az esti órák is, amikor valamelyest csökken a meleg.

- Igaz, hogy növényápolással is védekezhetünk a betegségek ellen?

- Igen. A sűrű, zárt lombozatban az eső, de akár csak a reggeli harmat hatására is nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a szőlőt fenyegető betegségek, különösen a szürkerothadás. Idén ez különösen nagy problémát jelent, mivel a csapadékos nyárelő miatt rendkívül intenzíven növekszik a szőlő, igen sok a mellékhajtás. Még mindig nem késő elvégezni védekezés gyanánt a csonkázást és a hónaljazást, azaz a mellékhajtások eltávolítását, ritkítását. Ugyancsak célszerű ritkítani a leveleket a fürtzónában. Ezt a munkát a nagyban gazdálkodóknak és a kiskerti szőlőtermesztőknek egyaránt ajánlanám, mert egész évi fáradozásunk veszhet kárba, ha most nem teszünk meg mindent növényállományunk védelmében. Tanácsos továbbá folyamatosan, néhány naponként megvizsgálni a tőkéket, hogy nem jelentkeztek-e valamelyik betegség tünetei, mert a szürkerothadás akár 2-3 nap alatt is elviheti a termés 60-70 százalékát.

- Mikor és hogyan kezdjük a felkészülést a szüretre?

- Akár már most elkezdhetjük a munkát. Mindenekelőtt az üres hordók előkészítését javasolnám. Ha a hordók száraz helyiségben álltak üresen, érdemes átmosni, áztatni azokat, nehogy majd akkor csorogjanak, folyjanak, amikor bort töltünk beléjük. Amelyik hordó nem tiszta, mossuk át alaposan! Előbb használjunk meleg szódás vizet, amit kétszeri hideg vizes öblítés kövessen. A tiszta hordókat állítsuk csorgóra, s amikor tökéletesen kiszáradtak, következhet a kénezés 100 liter űrtartalomra egy kénszalagot számítva. Célszerű szükség esetén lefesteni a hordók abroncsait. Készítsük elő a többi szüreti felszerelést is, mindenekelőtt a prést, a kádakat és a kisebb edényeket, amelyekkel a mustot merjük majd. A prést tisztítsuk meg az ottmaradt szennyeződésektől, a forgó részeket pedig kenjük le. Erre a célra azonban nem szabad kőolajtartalmú készítményeket használni, amelyek kifolyva szennyezhetik a mustot, s a szagukat is átveheti az ital. A szakboltokban kaphatók erre a célra speciális készítmények, amennyiben azonban nem tudjuk beszerezni azokat, a legmegfelelőbb kenőanyag a faggyú, amely nem folyik és szagtalan.

Ne feledkezzünk meg a pince előkészítéséről sem, amelyet alaposan ki kell tisztítani, takarítani ilyenkor. Amennyiben meszelni szoktuk a falakat, adjunk a mészhez 2-3 százalék rézgálicot fertőtlenítőszerként. Ahol a pincének betonpadlózata van, a felmosásához keverjünk a vízbe valamilyen fertőtlenítőszert, akár a hipó is megteszi. Végül 2-3 kénszalag elégetésével a pince levegőjét is fertőtleníthetjük.

Mindezen munkálatokat célszerű szépen folyamatosan elvégezni augusztus végéig.

pszv