Propagandaízű nyelvtörvénytervezet

2010. szeptember 18., 10:00 , 505. szám

Az ukrajnai nyelvhasználatot szabályozó új törvényjavaslattal állt elő a kormánykoalíció a Legfelsőbb Tanácsban. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt azonban sokan csak propagandafogást látnak a javaslat benyújtásában.

A nyelvekről Ukrajnában elnevezésű törvénytervezetet szeptember 7-én közösen jegyezték be a parlamentben a Régiók Pártja, a kommunisták és Litvin Blokkja. Az előterjesztés kidolgozói egyebek mellett azt javasolják, hogy az ország egész területén garantálják az ukrán és orosz nyelvű oktatás lehetőségét az állampolgároknak, a regionális nyelvek elterjedési területén pedig az adott nemzetiség nyelvén is lehessen tanulni. Ez egyaránt érintené az iskola előtti, iskolai, iskolán kívüli, szakképző és felsőoktatási állami és önkormányzati, ukrán és más tannyelvű oktatási intézményeket. A tanulók (amennyiben kiskorúak, úgy szüleik vagy az azokat helyettesítő személyek), valamint a diákok a megfelelő tanintézetekbe történő felvételkor kötelesek lennének kérvényben jelezni, milyen nyelven kívánnak tanulni. A magántulajdonú oktatási intézményekben a tanítás nyelvének megválasztását az intézmény tulajdonosainak engednék át.

Ugyanezen törvénytervezettel a képviselők garantálni szeretnék az orosz nyelv szabad fejlődését is, tekintettel arra, hogy az ország lakosságának nagyobbik része ezt a nyelvet használja, továbbá az ukrán-orosz kétnyelvűséget az ukrán nép fontos értékeként ismertetnék el. A bírósági ügyintézés a javaslat szerint ukránul vagy a helyileg használt valamelyik regionális nyelven - így akár magyarul is - folyhatna, a bírósági szakasz előtti vizsgálat, a kikérdezés és az ügyészi felügyelet nyelve az ukrán vagy az orosz lenne, a közjegyzői ügyintézést csak ukránul (más nyelvre történő fordítás lehetőségével) engedélyeznék, a társadalmi és gazdasági tevékenység nyelve viszont az ukrán, az orosz vagy más nyelv is lehetne.

A jogszabálytervezet ezenkívül lehetővé tenné az ukrán, az orosz és más nyelvek szabad használatát tudományos téren, valamint a televíziózásban és a rádiózásban, a postai szolgáltatások terén, a reklámok nyelvét pedig eleve a megrendelő határozhatná meg.

A törvénytervezet már megjelenése pillanatában óriási vitát kavart. A nemzeti beállítottságú Ukrajnai Néppárt például egyenesen azt követelte a parlament vezetőitől, hogy vegyék le a napirendről a tervezetet, a törvényhozás ne is foglalkozzék azzal, miután az Alkotmánynak ellentmondva az orosz nyelvnek gyakorlatilag a második államnyelv státusát biztosítaná.

Elemzők szerint a parlament elé terjesztett törvénytervezet az utóbbi évek legliberálisabb, a kisebbségi nyelvek tekintetében a legmegengedőbb dokumentuma. Ugyanakkor hozzáteszik: a javaslat benyújtásának időzítése miatt egyértelmű, hogy a kormánypártok a választási propaganda részévé igyekeznek tenni a nyelvkérdést, ami hosszabb távon igen hátrányosan érintheti a kisebb nyelvek, köztük a magyar helyzetét is. Felmerült, hogy amennyiben a kormánypártok valóban tenni szerettek volna a nemzetiségi nyelvek ukrajnai helyzetének javítása érdekében, a választási törvény többedszeri átalakítása során elrendelik, hogy a szavazólapokat a kisebbségek nyelvén is kinyomtassák. Önmagáért beszél, hogy erre nem került sor.

szcs