Nemcsak a gyermekek szórakoztak
Cók-mókosok Asztélyban és Mezőgecsében
2010. szeptember 17-én, a KMKSZ szervezésében, Mezőgecsében és Asztélyban tartott előadást a Cók-Mók Bábszínház, melynek bábművészei, Riskó Anikó és Bagu Géza a Mezőgecsei Óvodában a gyermekintézmény csöppségei, az Asztélyi Művelődési Házban pedig a községi óvoda, valamint az elemi iskola növendékei előtt mutatták be a Vitéz László című vásári bábjátékot.
Riskó Anikó rövid bevezető szavait követően a paraván peremén feltűnt az elátkozott malom szellemeitől és ördögeitől rettegő molnár, Vitéz László "molinári bácsija", aki pénzecskét ígér a főszereplőnek, ha megtisztítja a malmot a gonoszoktól, s a jellegzetes csákót és zsinóros mentét viselő, rettenthetetlen mesehős annak rendje és módja szerint, bottal vagy palacsintasütő vassal agyon is csapikálja a rosszlelkeket, miközben kacagtató szóviccekkel nevetteti meg a közönséget. A nézők pedig ezúttal is remekül szórakoztak, s élvezet volt nézni a gyermekeket, ahogy önfeledten, tapsikálva nevettek a mulatságos jeleneteken és tréfákon, illetve teljes odaadással kapcsolódtak be a darab menetébe. Sőt még az óvónők, a tanítónők arcára is mosolyt csalt ez a kacagtató bábjáték. Igaz, a Mezőgecsei Óvodában két aprócska kislánynál eltöröt a mécses, amikor a paraván mögül előbukkantak a szellemek, s biztonságos helyet keresve, az óvónők ölébe bújtak. Ám később ők is megnyugodtak, s társaikhoz hasonlóan, jól szórakoztak Vitéz László viselt dolgain. Az előadás után pedig a kíváncsi gyerkőcök betekinthettek a paraván mögé, közelről is megszemlélve a bábokat, valamint a díszleteket.
- Olyan darabot szerettünk volna előadni, mely egyszerre vidám és tanulságos, a gyermekek is bele tudnak kapcsolódni, s nem igényel nagyobb technikai hátteret. A Vitéz László című bábjáték pedig megfelel a fenti kritériumoknak, ezért esett rá a választásunk - fejti ki Bagu Géza. - Más műveket is bemutathattunk volna, ám azokat nem tudjuk ketten előadni, harmadik társunk, Béres József pedig ma nem tudott velünk fellépni. A Vitéz Lászlóról szólva, ez egy több korosztály számára is élvezhető darab, mind az óvodások, mind az iskolások megtalálják benne, ami érdekli őket, sőt még a felnőtteket is szórakoztatja.
- Persze, az óvodások még nem értik annyira a darab szóvicceit, őket inkább csak a cselekmény nevetteti meg, ellenben a nagyobb gyermekek már a tréfákat is értik, s fel tudják fogni a mű tanulságát, azt, hogy a jó győzedelmeskedik a rossz felett - kapcsolódik be a beszélgetésbe Riskó Anikó.
- Amúgy mi magunk is élvezzük az előadásokat, anélkül nem is lehetne bemutatni azokat, s nem is játsszuk le kétszer ugyanúgy a darabot, hanem mindig improvizálunk, új elemekkel színesítjük a bábjátékot - veszi vissza a szót Bagu Géza.
- És hogy milyen pluszt ad ez az előadás a gyermekeknek a hallott, olvasott vagy a tévében látott mesékhez képest? Más a hangulata, magukat a gyerekeket is bevonjuk a cselekménybe, s így ők is a darab szereplőinek érezhetik magukat. Ráadásul a tévét többnyire egyedül nézik, ez a játék azonban közös élmény a számukra, melyet egymás között vagy az óvónővel, a tanítónővel együtt meg is beszélhetnek, így közösségformáló ereje is van ennek a vidámságot sugárzó, szórakoztató darabnak - magyarázza Riskó Anikó.
- A gyermekeknek láthatóan tetszett a bábjáték - kommentálja az előadást Kovács Mária, a Mezőgecsei Óvoda óvónője. - A mű bátorságra neveli a kicsiket, akik emellett szép, igényes nyelvezetű, érdekes szövegeket is hallanak, így fejlődik a beszédkészségük.
- A bábszínházban látott darab közelebb kerül a gyerekekhez, mint a tévében látott mese, itt ők is a cselekmény részeivé válhatnak - fűzi hozzá Badak Margit, a nevezett óvoda vezetője.
- Az előadás kikapcsolódást nyújt a tanulók számára az iskolai foglalkozások után, s vidámságot hoz az életükbe - jegyzi meg Kázmér Melinda, az Asztélyi Elemi Iskola tanítónője.
Mindent összegezve pedig elmondhatjuk: egy jól sikerült darab ügyesen felépített, szórakoztató, igényes előadását láthatták a két község kisgyermekei.
Lajos Mihály
