XVI. Élőnyelvi Konferencia Beregszászban

2010. szeptember 25., 10:00 , 506. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban címmel rendezte meg Beregszászban szeptember 16-18-án a XVI. Élőnyelvi Konferenciát.

A múlt csütörtöki ünnepélyes megnyitón a főiskola épületének Esztergom termében dr. Csernicskó István rektorhelyettes emlékeztetett, hogy a konferenciasorozat még 1988-ban indult útjára, s talán elsőként a magyar tudományosságban szervezett kereteket teremtett a magyarországi és a határon túli magyar nyelvészek találkozására. A kapcsolatteremtő szerepet jelzi az is, hangzott el, hogy kezdettől egyik évben Magyarországon, másik évben határon túli helyszínen zajlik a konferencia, és az eddigi helyszínek között szerepelt már Budapest, Szeged, Nyíregyháza és Bükk mellett Kolozsvár, Újvidék, Bécs, Nagymegyer, Párkány, Nyitra és Ungvár. Idén e tekintélyes körhöz csatlakozhatott Beregszász is.

A 22 évvel ezelőtti első alkalomhoz képest nagyon sok minden megváltozott, emlékeztetett a szónok. Így például, mutatott rá, akkor még "csak" hat államban élt a Kárpát-medencei magyarság, míg ma már nyolc országban élnek ugyanezek a magyarok, s míg akkoriban ezeket az országokat szigorú határok választották el egymástól, most a nyolc ország magyarjai viszonylag szabadon utazhatnak, bár mi, kárpátaljai magyarok még érzékelhetően kívül vagyunk a "határtalan" Európán. Ugyanakkor a nyelvről való közgondolkodást és a nyelvpolitikát meghatározó politikusoknak a tevékenységét nagyrészt még mindig olyan ideológiák, tudománytalan mítoszok, elképzelések uralják, amelyek jelentősen befolyásolják a döntéshozókat és valamennyiünk életét. A XVI. Élőnyelvi Konferencia egyik célja éppen az, hangsúlyozta Csernicskó István, hogy a témát vizsgáló kutatók, nyelvészek feltárják, bemutassák ezeket a nyelvhez fűződő, a nyelv társadalmiságához kapcsolódó, a nyelv szimbolikus szerepéhez kötődő ideológiákat, mítoszokat, s ezzel rávilágítsanak arra, hogy talán jobb, hasznosabb, eredményesebb volna valamennyiünk számára, ha ezeket az elképzeléseket tudományosan megalapozott ismeretek váltanák fel.

Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Rákóczi-főiskola elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottságának elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés, hogy egy fiatal, mindössze tizenöt éves intézmény, mint amilyen a beregszászi főiskola, helyet biztosíthat egy ilyen konferenciának. A konferenciára igen nagy szükség van, mutatott rá a szónok, "mert egy nyelv addig él, amíg értik, amíg arra szükség van, ameddig azt fogyasztják, fejlesztik". Márpedig Kárpátalján a magyar nyelvet nem igazán hagyják használni, s egyre kevésbé tudjuk a magyar nyelvű kultúrának a "fogyasztási lehetőségeit" elérni, jelezte. Mint emlékeztetett, az elmúlt húsz esztendőben kikoptak a könyvek az üzleteinkből, nem jut el hozzánk a napi sajtó, s lehetséges, hogy a digitális sugárzásra való átállás következtében elsötétednek a televíziók képernyői, számos magyar csatorna vételi lehetősége megszűnik. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a magyar nyelv immár harmadik éve nem lehet felvételi vizsgatárgy még a magyar szakra sem, emlékeztetett Orosz Ildikó, aki úgy vélte, radikális megoldások nem várhatók egy tudományos konferenciától, de rávilágíthat a kérdésre, s remélhetőleg eljut azokhoz a felvetett problémák halmaza, akik talán cselekedni tudnak e tekintetben, lehetőség nyílik a magyar nyelv használati terének tágítására.

Dr. Soós Kálmán, a Rákóczi-főiskola rektora a konferencia résztvevőihez szólva azt hangsúlyozta, hogy a megtiszteltetés, amit a XVI. Élőnyelvi Konferencia beregszászi megrendezése jelent, nemcsak a Rákóczi-főiskolának, hanem a kárpátaljai magyarságnak is szól. Talán nem véletlen, hívta fel a figyelmet a rektor, hogy a konferenciára épp Trianon évfordulójának évében kerül sor, hiszen a történelmi haza széttöredezésének következtében beszélhetünk a magyar nyelvről Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken. Ugyanakkor nem a nyelv a magyarságot meghatározó egyedüli kritérium, hangoztatta. "Számomra a nyelv mellett nagyon fontos, hogy mit válaszolhatok, ha átjön hozzánk egy záhonyi, budapesti, felvidéki vagy erdélyi magyar, s megkérdezi, hogy vagytok, tudtok-e még fenntartani magyar iskolákat, netalán felsőoktatási intézményt, tudtok-e magatok közül kitermelni magyar polgármestert, esetleg képviselőjelölteket, és a népetek leszavaz-e ezekre, vagy már feladja ezt az egészet, s bár nyelvében még magyar, de már nem magyarra szavaz? Éppen ezért számunkra, itt élő kárpátaljai magyarok számára ennek a kétnapos konferenciának az egyik üzenete az lehet, hogy emeljük a magyar nyelv presztízsét, amihez nem elég magyarul beszélni" - fogalmazott Soós Kálmán.

A továbbiakban a konferencia plenáris előadásokkal folytatódott, majd délután és pénteken a szekciókban folyt a munka. Íme néhány a mintegy hetven előadó által tárgyalt témakörök közül: nyelvpolitika és nyelvi jog; nyelv, kétnyelvűség és oktatás; nyelvhasználat, nyelvi változás és nyelvcsere; identitás, sztereotípiák, nyelvi attitűd; helységnév, névhasználat, nyelvjárás; kétnyelvűség, nyelvhasználat Kárpátalján.

A konferencia keretében csütörtökön délután bemutatásra került Kontra Miklós Hasznos nyelvészet című könyve, a Borbély Anna, Vanconé Kremmer Ildikó és Hattyár Helga szerkesztésében megjelent Nyelvideológiák, nyelvi attitűdök és sztereotípiák című kötet, valamint a Megtart a szó: hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról című kiadvány.

Szintén a konferencia keretében került sor a Portréfilm egy kalotaszegi prímásról: Neti Sanyi c. dokumentumfilm vetítésére pénteken a Rákóczi-főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiumában, amit szakmai beszélgetés követett Halmos Bélával, a film zenei szerkesztőjével.

hk