Egy végzetes szavazás története

2010. október 29., 10:00 , 511. szám

43 évesen ment el élete utolsó szavazására. Öntudatos és lelkiismeretes állampolgárként nem akarta, hogy bárki visszaélhessen felhasználatlan szavazatával.

...Február volt. Mivel igen ritkán járt el otthonról, még jól is esett sétálni egyet, találkozni ismerőseivel, barátaival, volt tanáraival. A boncorvos feltételezése szerint ekkor támadhatta meg szervezetét a tüdőgyulladás. Talán vírusos volt, nem vizsgálták. De boncolni! Azt igen! Mindenáron, minden hozzájárulás hiányában és könyörgés ellenére. Ez a törvény. Mert a halottakat kell védeni, nem az élőket, az élők általában nem sokat számítanak. Csak négy-öt évenként, választásokkor egy-egy szavazat erejéig. Közben pedig kit érdekel, hogy feldobod a talpad! Még jól is jöhet, így is használható vagy, ha netán "véletlenül" elfelejtenek kihúzni a listából.

...Betegen is elment szavazni, mert tökéletesen átlátta a körülöttünk lévő helyzetet és saját bőrén is tapasztalta, mennyire ki vagyunk téve a hatalmon lévő váltakozó erők érdekeinek. Mindenki ellen szavazott, mert akkor ez tűnt a legkisebb rossznak. Tudta, hogy alapvető emberi jogainkra, iskoláinkra, a kisebbségek esetében nyelvünkre, szabadságunkra, földjeinkre törnek. Vagyis a jövőnkre, az életünkre. Özvegy édesanyja által nehezen megszerzett, évtizedeken keresztül gondosan ápolt földdarabkáját próbálták tőle elvenni. Azt hitte az övé. De jött az új törvény, és kiderült, hogy mégsem teljesen így van ez. Szembeszállt a hatalommal a sajátjáért, második éve tartott a küzdelem. Úgy tűnt, eredményesen. De időközben már nem lett szüksége egy egész udvarra, kevesebb hely adatott neki. A túlvilágról már nem lehet az evilágiakkal harcolni. Nem is szükséges.

Most újra szavazás lesz... Többek között a potom áron, törvénytelenül megkaparintott földdarabkán szerzett nyereséget is arra próbálja most az egyik hatalmi erő fordítani, hogy újabb szavazatokat vásároljon, még nagyobb hatalmat szerezzen. Mert választások előtt eladták a szerzeményt, kell a pénz az újabb befektetéshez. Mert ők ezt tudják, teszik, folytatni akarják... Ha kell együtt, ellenünk. "Használnak" minket. Minderre mi jogosítjuk fel őket a le nem adott, eladott és talán néha önhibánkon kívül tudatlansággal leadott szavazatunkkal. Mert gyakran nem értjük meg, hogy rajtunk kívül senki nem tudja hová tettük a jelet a szavazófülkében. Teszik, folytatják a törtetést a segítségünkkel mindaddig, amíg el nem érjük, hogy jogállamban éljünk, ahol a törvény mindenkire vonatkozik. A mindenkori hatalmon lévőkre is.

Lelkiismeretes és öntudatos polgárként megnéztem: kihúzták-e a szavazólistából, nehogy bárki visszaélhessen a talán mai napig is törvénytelenül érvényben lévő szavazati jogával. Mert minden egyes szavazat számít. Akkor, ha sok van belőle.

-t-