Nagymuzsalyban változásra van szükség

2010. október 29., 10:00 , 511. szám
A katolikus templom

Nagymuzsaly, a Borzsa folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található, magyar többségű település.

Krónika a kezdetektől napjainkig

Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt. Árpád-kori település, 1232-ben Muse néven említették először az írott források.

Az 1241-42-es, Magyarországon végigsöprő tatár pusztítást követően IV. Béla király szászokat telepített a községbe. 1280-ban IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta.

Kismuzsaly egykori 14. századi temploma 1657-ben elpusztult, de romjai máig állnak.

Fényes Elek 1851-ből származó leírásában azt emeli ki, hogy a faluban malom és timsóbányák vannak.

1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt a falunak. Az I. világháború frontjain Muzsalyból 300 polgár harcolt, közülük 35-en haltak hősi halált. A cseh időben a településen egy állami magyar tannyelvű elemi iskola volt 6 osztállyal, mely az 1938-as visszacsatolást követően tovább működött.

A szovjet érában a lakosság a főként szőlő- és gyümölcstermesztésre szakosodott helyi állami borászati gazdaságban, beregszászi vállalatoknál, illetve a település határában lévő külszíni perlitbányában dolgozott. Manapság sokan a helyi és beregszászi vállalatoknál dolgoznak, számosan pedig az anyaországban, valamint belső-ukrajnai és oroszországi építkezéseken vállalnak munkát. Egyre többen foglalkoznak falusi turizmussal és vendéglátással. A település ma is őrzi magyar jellegét, a lakosság közel 80 százaléka magyar.

A hitélet pillérei

A településen mindhárom történelmi egyház közösségei jelen vannak. Ezek közül legnépesebb a református gyülekezet. A hívek lelki gondozását immár közel öt éve Estók István tiszteletes látja el, akit a gyülekezetről, illetve a helyi egyháztörténet ismerőjeként a múltról kérdeztünk.

"A reformáció kárpátaljai elterjedésekor a gyülekezet az elsők között alakult meg, mely 1557-ben már képviseltette magát a beregszászi zsinaton, s jelen volt a kálvinista irányzat elfogadását megszavazó zsinaton is – mondja Estók tiszteletes. – Jelenleg 750 felnőtt egyháztagunk van és 120 hittanosunk.

Igyekszünk választ találni a kihívásokra, előmozdítani a közösség fejlődését, a KMKSZ helyi alapszervezetével együtt ápoljuk a múltat és a kultúrát. Tavaly a gyülekezeti házban felavatásra került a település mártír lelkipásztorának, Narancsik Imrének nevét viselő könyvtárunk. Számítógépparkunk is van, ahol a nyári gyerekhetek alkalmával tartunk informatikai foglalkozásokat. Nagy vágyunk a könyvtár épületének, az egykori gyülekezeti iskolának a felújítása, bővítése, továbbá egy emlékpark létrehozása Muzsaly történelmi nagyjainak a tiszteletére, valamint egy amfiteátrum kialakítása."

Lődár Jenő mezőgecsei görög katolikus segédlelkész egy éve szolgálja a muzsalyi görög katolikus egyházközséget, ezenkívül a borzsovai hívek lelki gondozását is ellátja.

"Az egyházközség nem olyan régen alakult, fiatal közösség, kétszáz tagú. Önálló templomunk nincsen, a helyi római katolikus egyházközséggel közösen épített templomban gyakorolják a hívek vallásukat, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. A római és görög katolikus felekezetek elfogadják és tisztelik egymást, így a közös templomhasználatból nincsen probléma."

A muzsalyi római katolikus egyházközség is tekintélyes közösség, melynek szolgálatát Németh Sándor benei plébániai kormányzó látja el. Gondjaik a közös templomból kifolyólag a görög katolikus gyülekezetével egyeznek meg. A búcsúnapot – tekintve a közös templomot – a görög katolikus egyházközségtől külön ünneplik meg.

Művelődés és nemzettudat

A KMKSZ nagymuzsalyi alapszervezete 1989-ben alakult meg. Első elnöke 1994-ig Jakab Erika volt, ezt követően a jelenlegi elnök, Vidnyánszky József váltotta fel ezen a poszton. Jakab Erika jelenleg alelnök, a helyi középiskolában történelmet és földrajzot oktat. A megalakulás kapcsán elmondta: "620 fős taglétszámmal alakultunk meg. Az első "akciónk" a falu magyar nevének visszaszerzése volt, s hogy minden intézményre kétnyelvű felirat kerüljön. Felemelő érzés volt nemzeti ünnepeink szabad megünneplése, s Muzsaly dicsekedhet az elsők között felavatott kopjafával az 1944-ben elhurcoltak emlékére. Ennek külön története van. Én ekkoriban már a helyi középiskolában oktattam pedagógusként. Három nappal az avatás előtt az iskolában megkeresett a KGB két fekete öltönyös munkatársa, s közölték velem, hogy amennyiben az avatás megtörténik, akkor bevonják a diplomámat, melyet a Szovjetunió adott, s vége a tanári pályafutásomnak. Ennek ellenére felavattuk a kopjafát, s én még most is tanítok. A fenyegetést nem váltották be.

Következő lépésként megkerestük a családokat, hogy adatokat gyűjtsünk ahhoz az emlékkönyvhöz, mely a sztálinizmus áldozatainak állít emléket. 239 elhurcoltnak a neve gyűlt így össze, ami megdöbbentő volt, mivel a titkolózás miatt senki nem gondolta volna, hogy ilyen sok személyt hurcoltak el a településről. A 239 elhurcoltból csak 92-en tértek haza. Majd 1991-ben avattuk fel közadakozásból a végleges emlékművet, azon a helyen, ahonnan 1944-ben az elhurcoltakat elindították. Az emlékművön az odahaltak nevein kívül a második világháború frontjain elesett tizenkét muzsalyi neve is helyet kapott.

Az alapszervezetünk szerepet vállal a kultúra és a hagyományok ápolásában, rendszeresen megünnepeljük nemzeti ünnepeinket, s a megyei és járási KMKSZ-szervezettel együtt igyekszünk kivenni részünket a magyarság jövőjéért vívott küzdelemből."

Idehaza és külföldön is híres a Vidnyánszky Éva vezette Ficseri Gyermekstúdió. "Egy évvel a jelenlegi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház – akkori nevén Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház – megalakulása után jött létre, azaz 15 éve – mondja Éva néni, a stúdió szíve-lelke, motorja. – Az volt a cél, hogy a végre megalakult első magyar nyelvű megyei színháznak utánpótlást neveljünk. Fontos dolognak tartom mindezt, már csak azért is, mivel a színjátszással együtt hagyományőrzésre, anyanyelvápolásra, az identitástudatnak az erősítésére, valamint tehetségkutatásra törekszünk. Örülünk, hogy a beregszászi színház sok elismert színésze innen került ki: Trill Zsolt, Szabó Imre, Rácz József, Orosz Melinda, Béres Ildikó, Gál Natália, Krémer Sándor, Tarpai Viktória, Józan László. Jelenleg 38 gyerekkel foglalkozunk 6-tól 17 éves korig. Ha meghívást kapunk, igyekszünk részt venni vidékünk és az anyaország eseményeinek kulturális életében. Az elért sikerek kárpótolnak bennünket az anyagi nehézségekért: idén például az egyik mezővári előadásunkat megtekintette Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, ki elismerően nyilatkozott munkánkról. Az egyik legfájóbb problémánk az, hogy nincsen kultúrház Nagymuzsalyban, ahol a próbákra rendezett módon lehetőség nyílna. A fellépésekre való felkészülésnek jelenleg a helyi középiskola "ad otthont", de megjegyzendő és elszomorító, hogy ennek vezetése nem mindig tolerálja kellőképpen a munkával járó nehézségeket, s noha a gyerekek többsége az iskola tanulója, teljesítményük nincs kellőképpen elismerve iskolájuk részéről, holott kölcsönösen gyümölcsözőbbé tehetnénk mindkét fél munkáját..."

Egy polgármesterjelölt tervei

Október 31-én Nagymuzsaly is választ, többek között polgármestert is. A KMKSZ által támogatott jelölt a már említett Jakab Erika, aki konkrét programmal rendelkezik a megoldásra váró problémákat illetően. "Nagymuzsalyban szinte megállt az idő, hat éve szinte semmi érdemleges fejlődés nem történt. Egy ilyen gazdasági potenciállal rendelkező, gyönyörű fekvésű falu esetében ez csak a jelenlegi vezetés "tevékenységével" magyarázható. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a település megérett a változásra. Konkrét tervekkel rendelkezem, melyeket megválasztásom esetén igyekezni fogok megvalósítani. Nagymuzsaly egyik legfájóbb problémája jelenleg a művelődési ház hiánya. Egykoron nagyon szép, több ezer kötetes könyvtárral, hangszerekkel, díszletekkel rendelkező, nagy kultúrházzal büszkélkedhetett a település, de azt a rendszerváltást követően szétlopták, s leromlott az épület állaga is. Életem egyik nagy célja lenne, hogy ezt felújítsuk vagy újraépítsük.

Megoldásra váró probléma a falu ivóvízellátásának a megoldása, mivel ezen a téren ökológiai katasztrófa fenyeget. Hiába mondják egyesek, hogy tiszta az ivóvíz, az tűnhet tisztának, ha láthatatlanul benne vannak a szervezetre káros nehézfémek. Sin Józseffel, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnökével beszélgetve arra a következtetésre jutottunk, hogy lehetséges európai uniós pályázatok benyújtásával támogatást szerezni ennek a célnak a megvalósításához, ahogyan azt a szomszédos település, Nagybakta is tette.

Muzsalyban néhány évvel ezelőtt alakult meg a nyugdíjasklub, ez sem működik különböző okok miatt. Cél lenne ennek újbóli életre hívása, megoldva a működést gátló problémákat.

A településen számos rokkant, beteg és nyugdíjas van, sokuknak még a mindennapi kenyér beszerzése is gondot okoz. Egy kedves család felajánlotta segítségét az ügyben. Megválasztásom esetén a családdal együttműködve megoldanánk ezt a problémát: a bevásárlást, a főzést, a számlák befizetését stb.

Egyik fő célom a környezetvédelem: meg kell oldani az aranybánya, valamint a környező gyárak káros hatásainak felszámolását. Problémát jelent és megoldásra vár még a lezúduló és felgyülemlő esővíz elvezetésének kérdése is. Meg kell oldani a településen egykor divatos és híres sportélet újbóli életre hívását, melynek támogatására a KMKSZ BKSZ is ígéretet tett.

Meglátásom szerint az emberek végre felébredtek, sokan biztosítottak támogatásukról, a változások szükségességéről. Gondjaink megoldásáért azért is szeretnék tenni, mert itt él a családom, itt élnek a barátaim, tanítványaim és földijeim. Én a továbbiakban is itt szeretnék élni, s ha bizalmat kapok, tenni is."

Fischer Zsolt