Ünnepség a felújított emlékparkban

Honfoglaló elődeinkre emlékezett a vidék magyarsága vasárnap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében Tiszacsomán. A régészek által a múlt század 80-90-es éveiben feltárt honfoglalás kori temető helyén kialakított emlékparkot éppen a közelmúltban újították fel a szövetség aktivistái anyaországi támogatással.

A rendezvény a hagyományokhoz híven ezúttal is ünnepi istentisztelettel kezdődött a görög katolikus templomban. Az ünnepség résztvevői innen vonultak nemzeti és egyházi zászlók alatt az emlékparkba, ahol a rendezők nevében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Seszták Oszkárt, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőjét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, dr. Brenzovics Lászlót, a KMKSZ alelnökét, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettesét, Sáfi Csabát, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának konzulját, Gyurin Miklóst, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának konzulját, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, Kovács Szvetlanát, Tiszacsoma polgármesterét, Demkó Ferenc görög katolikus parókust, Dávid Árpád református tiszteletest, Rácz Jánost, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnökét, járási tanácsi képviselőt. Sin József hangsúlyozta: megmaradásunkban István király játszotta a főszerepet, hisz "a földeknek gazdát, az országnak határt, a népnek vallást, törvényt és hitet adott."

Gyurin Miklós konzul a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának nevében köszöntve a megjelenteket felidézte, hogy az emlékpark helyén a régészek honfoglaló őseink egy nagyon fontos temetkezési és lakóhelyét tárták fel, ezzel is bizonyítva, hogy elődeink már a honfoglalás idején megtelepedtek ezen a tájon, egyben megcáfolva az ukrán történetírásnak azt a tézisét, miszerint ez a terület a 13. századig a Kijevi Ruszhoz tartozott volna. Az ősök emlékezete a ma élőket is arra kötelezi, hogy mint jelképes határőrök őrizzék magyarságtudatukat, kultúrájukat és nyelvüket, hangoztatta. Párhuzamot vonva a magyar nép honfoglalása és 1956-os szabadságharca között, a szónok úgy vélte, nem túlzás azt állítani, hogy minden forradalom és szabadságharc egy újabb honfoglalás volt a nemzet számára, amikor a zsarnokoktól, az idegen megszállóktól kellett újra és újra visszafoglalni a hont.

Seszták Oszkár, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum millecentenáriumi emlékkiállításán a leggazdagabb leletegyüttes a Tisza felső szakaszának vidékéről lett bemutatva, ahonnan ő maga is származik. Ebből, no meg abból, hogy Kárpátalja is megszenvedte a történelem viharait, akár a szomszédos Csonka-Bereg, hogy e tájnak is vannak 1956-os hősei, a szónok szerint egyértelműen kitűnik, hogy egy nemzet vagyunk, akárhogyan is szabdaltak bennünket a történelem viharai és a határok. Mint jelezte, ezért is bírt különleges jelentőséggel, hogy a kétharmados forradalom révén felállt új magyar törvényhozás igazságot szolgáltatott a 2004. december 5-i népszavazás gyalázatáért, s mindenkit, bárhol éljen is a világon, a magyar nemzet részének tekint az állampolgárság megadása révén is. A közelgő kárpátaljai önkormányzati választások kapcsán a szónok arra biztatta a kárpátaljai magyarságot, hogy minél nagyobb számban menjen el szavazni, s oly módon szavazzon, tegyen hitet, ami a valódi nemzeti egység melletti elkötelezettséget jelenti. A szomszédos magyarországi megye közgyűlésének elnöke ennek kapcsán kiemelte a KMKSZ-szel és a KMPSZ-szel ápolt sokrétű kapcsolataikat, amelyek kiterjednek a Kárpátalja számára is elérhető európai uniós programokban való részvételre, reményét fejezve ki, hogy dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke személyében a választásokat követően is fontos önkormányzati vezetője lehet a magyar közösségnek és az egész régiónak. Seszták Oszkár ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat által a határon inneni és túli magyarság kapcsolatainak ápolásáért és fejlesztéséért odaítélhető, idén alapított elismerés első kitüntetettje Brenzovics László lett.

Dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a honfoglalási emlékünnepség résztvevői nem kényszer hatására gyűltek egybe a megújult emlékparkban, hanem önszántukból jöttek el, gyakran távolról is, hogy megemlékezzenek egy több mint 1100 éves eseményről. Ugyanígy nem kényszer hatására vállalkozott az itteni magyarság a vereckei honfoglalási emlékmű létrehozására, turulmadaraink és más emlékjeleink helyreállítására, mutatott rá. Mint jelezte, az a tény, hogy az ezen a vidéken felbukkanó idegen hatalmaknak mindenkor első dolga volt lerombolni ezeket az emlékműveket, arra vall, hogy nemcsak számunkra fontosak ezek az emlékjelek. Számtalanszor lerombolták emlékműveinket, iskoláinkban azt tanították, hogy ez a föld sohasem volt a magyaroké, hangsúlyozta, de minden magyar tudta, hogy ez nem igaz, tudta, hogy eljön az alkalom történelmi emlékeink visszaállítására, amikor továbbadhatjuk az igazat, az örökséget gyermekeinknek a magyar népről, a magyar nemzetről, hiszen valamennyien e nemzet tagjainak érezzük magunkat függetlenül attól, hogy hol élünk. Utalva a 2004. december 5-i népszavazásra, Brenzovics László rámutatott: hazugságra, nemzetellenes politikára államot, hatalmat alapítani nem lehet, a nemzetellenes erők a tavaszi magyarországi választások alkalmával a történelem szemétdombjára kerültek. A jelképeink, a megemlékezéseink éppen azért fontosak, mutatott rá, mert emlékeztetnek, mely közösséghez tartozunk, hisz egy közösségnek csak úgy van jövője, ha emlékezik, fontosnak tartja múltját, hagyományait. Végezetül egy filozófust idézve a közelgő helyhatósági választások kapcsán Brenzovics László emlékeztetett, hogy a nemzet mindennapos népszavazás, hiszen mindig ki kell állni a nemzet, annak érdekei mellett, s ezért mindenkit arra buzdított, hogy bátran és határozottan álljon ki a kárpátaljai magyarság mellett.

Az ünnepi szónoklatok után Demkó Ferenc görög katolikus parókus és Dávid Árpád református tiszteletes kérte az Úr áldását a felújított emlékparkra és a megjelentekre. A megemlékezést, amely koszorúzással ért véget, Horváth Ákos tiszacsomai iskolás szavalata és a Peres Dóra guti diáklány által előadott dalok tették még ünnepélyesebbé.

hk