Sertésorbánc

2010. november 19., 09:00 , 514. szám

Kerek, élénkpiros foltok jelentek meg az egyik hízóm bőrén és étvágytalan is lett. Milyen betegség támadta meg, s miként lehet belőle kigyógyítani? - érdeklődött szerkesztőségünknél egy nagydobronyi olvasónk. Kérdéseit Varga Bélához, a Beregszászi Állategészségügyi Központ állatorvosához továbbítottuk.

- Az állatnak minden valószínűség szerint orbánca van - válaszol a szakember. - Ez egy baktériumok által okozott, fertőző betegség, melyet az egerek, a patkányok és a vadon élő madarak terjesztenek, úgy, hogy ürülékük - mely tartalmazhatja a fent említett mikroorganizmusokat - belekeveredhet a sertések táplálékába, illetve az ivóvizükbe. A disznók szervezetébe jutva azután a baktériumok elérik a bélrendszert, ahol felszívódnak a vérbe, s a véráram útján bekerülnek a tüdőbe, a májba, a vesékbe, az ízületekbe, a szívbe, ott elszaporodnak, élettevékenységük során pedig toxinokat (mérgeket) termelnek s ürítenek ki magukból, melyek gyulladásba hozzák a megtámadott szerveket. Így például szívizomgyulladást is kaphat a sertés, melynek során megvastagodik a szívizom, s karfiol alakú, fehér pettyek jelennek meg rajta. A belső szervek gyulladása pedig halálhoz vezet. A betegség lappangási ideje 3-5 nap, s lefolyását tekintve két fajtája van: heveny és krónikus. A heveny forma órák alatt végez a jószággal, míg a krónikus esetben 8-9 nap alatt fejlődik ki a betegség. Felhívnám rá a figyelmet: semmiképp se vágják le a beteg állatot, mert a húsa emberi fogyasztásra alkalmatlan, megbetegíti az embert, s ízületi, bőr-, szívizom- vagy szívburokgyulladást okoz.

- Melyek a kór tünetei a sertések esetében?

- Először is 42-43 Celsius-fokos, magas láz lép fel, s a heveny forma esetében ez az egyetlen tünet, a többinek egyszerűen ideje sincs, hogy kialakuljon. Később - miközben a láz is marad - étvágytalanná válik az állat, s ötkopijkás nagyságú, kerek, élénkpiros foltok jelennek meg a disznó bőrén, konkrétan a hasaljon, a fülek mögötti részeken, a mellkason, valamint a combok belső oldalán, a pettyek közepe pedig ujjnyomásra elhalványodik. Később azután a foltok összefolynak egymással, sötétebb vörös, majd kékes-vörös színt öltenek. Mindemellett hasmenés is előfordulhat, s ha vemhes kocát támad meg a kór, akkor a beteg állat gyakorta elvetél.

- Miként kezeljük, s hogyan előzhetjük meg a sertésorbáncot?

- A heveny forma esetében túl gyors a betegség lefolyása, nincs módunk a gyógykezelésre, a disznó menthetetlenül elpusztul. A krónikus változat esetén viszont a penicillin törzshöz tartozó antibiotikumokkal kezeljük a beteg állatot, a gyógyszereket pedig injekcióban adjuk be a jószágnak. A terápia - a sertés állapotától függően - 2-3 napig tart, s ha hosszú ideig, 24 órán át hat a gyógyszer, akkor naponta egyszer, ha azonban rövid ideig hat, akkor naponta két alkalommal juttatjuk be az orvosságokat a disznó szervezetébe. Senki se próbálja maga meggyógyítani a jószágát, a tünetek észlelése után azonnal forduljanak állatorvoshoz. S akkor járunk el a leghelyesebben, ha megelőzzük a bajt. Különböző védőoltások állnak a rendelkezésünkre, melyekkel már kéthónapos korban le lehet vakcinázni az állományt (sőt már olyan védőoltást is kifejlesztettek, melyet a háromhetes kismalacnak is be lehet adni). A vakcinától függően, két vagy három hét elteltével újból be kell oltani a malacokat, a védőoltás pedig fél évre védettséget nyújt az állatnak, ebből következik, hogy félévente meg kell ismételni a vakcinázást. Ugyancsak a megelőzéshez tartozik, hogy a betegség lefolyása után klórmésszel vagy marószódával fertőtlenítsük a disznóólat, s meszeljük is azt át, emellett tartsuk tisztán az állatokat, s védekezzünk a rágcsálók ellen.

lm