Parasztságok

Nyelv és élet

Kevés nagyobb sértés képzelhető el manapság annál, mintha valakit parasztnak neveznek. Nem volt ez mindig így, de ma nem úgy tűnik, mintha lehetne ez még valaha másként is. Valószínű, a paraszt szavunk szegényebb lett egy jelentéssel.

A kérdés, hogy mi a paraszt szó jelentése, látszólag rendkívül egyszerű, hiszen a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a paraszt a földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személy, de lehet jobbágy is, azaz nem nemes személy. Parasztnak nevezik továbbá a faragatlan modorú személyt, s végül a sakkban a gyalogost, azaz az egyik bábut.

Tótfalusi István Magyar Etimológiai Nagyszótára szerint a magyar nyelvbe a "paraszt" szó a szerb, horvát, illetve szlovén prost szóból kerülhetett, amelynek jelentése "egyszerű, közönséges, nyers, durva". Eredetileg a magyarban is csak melléknévként volt használatos az eredetinek megfelelő pejoratív kifejezésként. Főnévi jelentése csak később alakult ki. Emlékezhetünk, Arany János szerint "Toldi György ... Árván maradt öccsét parasztnak nevelte, Mert nagy erőt sejtett benne, s irígyelte".

Bár a szó eredeti, azaz pejoratív jelentése sosem tűnt el, történelmünk egy jelentős időszakában e szó szolgált a nép azon döntő hányadának általános megnevezésére, besorolására is, akik hagyományosan és főként mezőgazdasági tevékenységből éltek, azaz földművelésből vagy állattartásból. Ez volt a parasztság, amely az évszázadok során létrehozta a maga paraszti kultúráját, mindannak a gerincét, amit ma a hagyományőrzők, néprajzosok és történészek megőrizni igyekeznek mint közös örökségünket. "Boldog, aki vígan kaszál, Boldog, aki paraszt" - írta Ady, habár ez a kérdés már az ő idejében sem volt ennyire egyszerű és egyértelmű.

Az átalakulás, a jelentésvesztés, a pejoratív tartalom ismételt előtérbe kerülése időben a szovjethatalommal, a kolhozosítással kezdődhetett, holott látszatra éppen hogy jelentésbővülés, de legalábbis jelentésmódosulás tanúi lehettünk akkoriban. A paraszt " a feudális társadalmi rend kizsákmányolt alapvető osztályához tartozó, földművelésből élő személy" - írja egyebek mellett szócikkében az 1959-ben megjelent A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának V. kötete. Ekkortájt jelent meg a kolhozparaszt fogalma is.Valami azonban örökre megváltozott, mert amikor a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján bekövetkezett a rendszerváltás, az élet nem ott folytatódott, ahol fél évszázaddal korábban abbamaradt. A paraszt, a parasztság, a paraszti kultúra változatlanul olyan kifejezések, amelyek nélkül elképzelhetetlen a néprajz vagy a történelem oktatása, azonban a kárpátaljai magyarlakta falvakban élő érintettek, azaz a "földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személyek" körében végzett rögtönzött közvéleménykutatásunk kimutatta, hogy gyakorlatilag nem használják a paraszt, parasztság szavakat, amiként a városlakók sem, legfeljebb pejoratív értelemben, ahogyan oly sokan tesszük alkalomadtán. (Egyébként érdekes, hogy azok a mezőgazdasági tevékenységből élők, akiket Kisgejőcön, Nagydobronyban, Nagyberegen, Nagymuzsalyban, Tiszaújlakon vagy Tiszapéterfalván megkérdeztünk e témáról, magukat leginkább termesztőnek vagy gazdálkodónak nevezik, esetleg farmernek, farmergazdának.)Marad a paraszt szavunk a tanárembereknek meg a kutatóknak? "Néprajzi előadáson íratok röpdolgozatot a diákokkal arról, mit jelent szerintük a buta paraszt kifejezés napjainkban, mert magam is úgy tapasztalom, hogy a paraszt újra elsősorban pejoratív értelemben használatos" - meséli dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára. Mint mondja, ma még tisztában vannak a fiatalok a paraszt szónak a korábbi évszázadokban felhalmozódott szinte valamennyi jelentésével, de lehet, hogy tíz év múlva már meg kell majd magyarázni az iskolapadba ülő újabb generációknak a kivesző árnyalatokat és tartalmakat. "Az egyik ungi faluból származó tanítványom frappánsan úgy fejezte be dolgozatát, hogy szerinte Beregszászban, vagy általában a városokban, sokkal több a buta paraszt, mint szülőfalujában. Egy ugocsai (erre büszke is voltam) leányzó volt az egyetlen, aki kifejtette, hogy neki a paraszt szóról a kemény, becsületes földműves munka jut eszébe, és a nagyapja. Ezért az összes földműves nevében kikéri magának a sértést" - tette hozzá.Jó volna a jövőbe látni, s megtudni, akkor is megmarad-e a paraszt ( esetleg hülye paraszt, büdös paraszt, bunkó paraszt stb.) szavunk pejoratív jelentése, ha már csak a kutatók tudják majd, kik voltak egykor azok a "földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személyek". pszv

Valami azonban örökre megváltozott, mert amikor a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján bekövetkezett a rendszerváltás, az élet nem ott folytatódott, ahol fél évszázaddal korábban abbamaradt. A paraszt, a parasztság, a paraszti kultúra változatlanul olyan kifejezések, amelyek nélkül elképzelhetetlen a néprajz vagy a történelem oktatása, azonban a kárpátaljai magyarlakta falvakban élő érintettek, azaz a "földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személyek" körében végzett rögtönzött közvéleménykutatásunk kimutatta, hogy gyakorlatilag nem használják a paraszt, parasztság szavakat, amiként a városlakók sem, legfeljebb pejoratív értelemben, ahogyan oly sokan tesszük alkalomadtán. (Egyébként érdekes, hogy azok a mezőgazdasági tevékenységből élők, akiket Kisgejőcön, Nagydobronyban, Nagyberegen, Nagymuzsalyban, Tiszaújlakon vagy Tiszapéterfalván megkérdeztünk e témáról, magukat leginkább termesztőnek vagy gazdálkodónak nevezik, esetleg farmernek, farmergazdának.)

Marad a paraszt szavunk a tanárembereknek meg a kutatóknak? "Néprajzi előadáson íratok röpdolgozatot a diákokkal arról, mit jelent szerintük a buta paraszt kifejezés napjainkban, mert magam is úgy tapasztalom, hogy a paraszt újra elsősorban pejoratív értelemben használatos" - meséli dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára. Mint mondja, ma még tisztában vannak a fiatalok a paraszt szónak a korábbi évszázadokban felhalmozódott szinte valamennyi jelentésével, de lehet, hogy tíz év múlva már meg kell majd magyarázni az iskolapadba ülő újabb generációknak a kivesző árnyalatokat és tartalmakat. "Az egyik ungi faluból származó tanítványom frappánsan úgy fejezte be dolgozatát, hogy szerinte Beregszászban, vagy általában a városokban, sokkal több a buta paraszt, mint szülőfalujában. Egy ugocsai (erre büszke is voltam) leányzó volt az egyetlen, aki kifejtette, hogy neki a paraszt szóról a kemény, becsületes földműves munka jut eszébe, és a nagyapja. Ezért az összes földműves nevében kikéri magának a sértést" - tette hozzá.

Jó volna a jövőbe látni, s megtudni, akkor is megmarad-e a paraszt ( esetleg hülye paraszt, büdös paraszt, bunkó paraszt stb.) szavunk pejoratív jelentése, ha már csak a kutatók tudják majd, kik voltak egykor azok a "földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személyek".

pszv