Hogyan védekezzünk a végrehajtó zaklatása ellen?

2011. február 11., 09:00 , 526. szám

"Kérem, adjon tanácsot, miként védekezhetek a pénzbehajtó önkényeskedése ellen. Előfordul, hogy éjjel 11 órakor telefonál ránk, ordítozik velünk és nyilvánosan fenyegetőzik. Mit tehetek?"

– Nyújtson be kérvényt a rendőrségen és az ügyészségen. A kérvényben feltétlenül jelezze, hogy nyomást gyakorolnak önre, amivel a törvény által büntetendőnek ítélt cselekményt követnek el. Például hivatkozzék Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének 355. paragrafusára, amely törvénytelennek ismeri el a polgári jogi kötelezettségek teljesítésére való kényszerítést. Ilyen kötelezettségnek minősül a hitelszerződés is. Egy ilyen kérvény alapján a rendőrség és az ügyészség köteles ellenőrzést indítani, begyűjteni a szükséges dokumentumokat. Ha az ilyen kérvényekből három gyűlik össze, az ügyet kiemelten kezelik majd a jog- és rendvédelmi szervek.

Amennyiben a rendőrség és az ügyészség tétlen marad, nyújtson be keresetet a bíróságon a végrehajtó cég ellen, amelynek munkatársa zaklatja önt. A keresetben nem a tartozás tényét kell vitatni, mert ez a kérdés adott esetben csak a bankra és önre tartozik, nem pedig a bíróságra. Ha a végrehajtókat pereli, a keresetben azt kell jeleznie, hogy erkölcsi nyomást gyakorolnak önre, tönkreteszik a jó hírét. Amint benyújtja a bírósági keresetet, önből automatikusan peres fél válik, s a nyomásgyakorlásnak a végrehajtó oldaláról elvben meg kell szűnnie. A helyzet ugyanis az, hogy amennyiben támadás éri a felperest, ki kell terjeszteni rá a tanúvédelmi programot, ami csak felesleges fejfájást okozna a jogvédő szerveknek. Azonban ahhoz, hogy a kereset sikeres legyen, bizonyítani szükséges a pénzbehajtó inkorrekt viselkedését. Erre alkalmasak lehetnek a hang- vagy videofelvételek, az ügyben nem érintett tanúk vallomásai, akik igazolhatják például, hogy a végrehajtó nyomást gyakorolt önre vagy információkat terjesztett az ön tartozásáról.