Vona Gábor Beregszászban

2011. február 11., 09:00 , 526. szám

Életében először látogatott el Kárpátaljára Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, parlamenti frakciójának vezetője 2011. február 3-án. Elkísérte Kovács Béla, a párt európai parlamenti képviselője, valamint Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. Beregszászba érkezését követően a Jobbik elnöke és kísérete felkeresték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, amelynek elnökével és rektorával megbeszélést folytattak, majd megtekintették a főiskola épületét. Ezt követően a Rákóczi-főiskola Hallgatói Önkormányzata által szervezett diákfórumon találkoztak az érdeklődő diákokkal.

A jobbikos vezetők beregszászi programjuk végén Kovács Béla EP képviselő irodájában sajtótájékoztatót tartottak, ahol Vona Gábor kárpátaljai útjával kapcsolatban elmondta: "Első kárpátaljai látogatásunknak az volt a célja, hogy találkozzunk az itteni magyarság képviselőivel s felajánljuk a segítségünket. Úgy gondoljuk, hogy a Rákóczi-főiskola a kárpátaljai magyarságnak olyan szellemi, kulturális és oktatási központja, amelynek a megmaradása, és a megmaradásán túl a megerősödése, fejlődése direkt módon kihat e nemzetrész jövendőbeli sorsára, ezért tartottuk fontosnak, hogy ennek az intézménynek a vezetőivel és diákjaival is találkozzunk. Mi tisztelettel adózunk az iránt a munka iránt, amit a főiskola vezetése eddig végzett azért, hogy ez az intézmény működhessen, másrészt pedig parlamenti frakcióként (még ha ellenzéki frakcióként is) felajánljuk a segítségünket..." A pártelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormánypártok nemzetpolitikájának alakításában a Jobbik katalizátor szerepet tölt be. Az, hogy az elsőként általuk megfogalmazott célokat a Fidesz kormánya valósította meg, számukra nem kudarc: inkább sikerélmény, hogy nemzetpolitikai fordulatra kényszeríttettek egy kétharmados kormánypártot. Elmondta, hogy a Jobbik frakciójának minden egyes tagja, és számos munkatársuk is vásárolt cserépjegyeket, amellyel támogatják a főiskola tetőszerkezetének felújítását. Az évadnyitó rendezvényükön is szerveztek a beregszászi főiskola javára gyűjtést, valamint a költségvetési vita során a Jobbik egyik módosító javaslata is kifejezetten a főiskola anyagi működésének megerősítését célozta. Terveik között szerepel a tudományos fokozatok kölcsönös elismertetésének kezdeményezése, hallván a főiskola ezirányú gondjait.

A főiskola vezetése mellett Vona Gábor köszönetet mondott a Hallgatói Önkormányzat vezetőinek és tagjainak is: "Az itteni látogatás szervezésében segítségünkre voltak, és egyúttal szeretném hangsúlyozni, mind a főiskola vezetése, mind a Hallgatói Önkormányzat érdekében, hogy ugyan egy párt képviselőiként érkeztünk ide, de nem pártpolitikai célokkal. Tehát semmiképp sem szeretnénk, hogy ha a főiskolát, vagy akár a HÖK-öt bármifajta pártpolitikai "kalamajkába" kevernénk az itteni látogatásunkkal. Magyar emberként jöttünk ide, hogy magyar emberekkel találkozzunk."

Szávay István parlamenti képviselő elmondta, hogy a beregszászi diákok felvetése alapján kezdeményezni fogják a felsőoktatásban tanuló magyar hallgatók csereprogramjainak állami támogatását. Bejelentette továbbá, hogy február 18-án Beregszászban, Kovács Béla EP-képviselő irodájában fogadónapot tart, ahol szívesen várja az érdeklődőket.

Kovács Béla EP-képviselő bejelentette, hogy hivatalosan meghívott 50 főiskolai hallgatót Brüsszelbe. A kiutazók meglátogatják a Európai Parlament épületét, megismerkednek annak működésével, tevékenységével. Utazási, szállás- és egyéb költségeiket az Európai Parlament állja.

Lapunk kérdésére: Hogyan képzelik a szélsőségesen magyarellenes Szvoboda Párttal az együttműködést, amelyre egy korábbi interjújában egy képviselőjük utalt? –Kovács Béla, a Jobbik külügyi kabinetjének vezetője válaszolt: "Nem ismeretlen számunkra a Szvoboda nevű ukrán párt, tekintettel arra, hogy 2009. október 24-én a Budapesten alapított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének ők a tagjává váltak. Az sem titok, hogy egy római kongresszus alkalmával a két pártelnök találkozott. Abban az időben a Szvoboda még nem képviselt ilyen politikai erőt az ukrán politikai életben, azóta ez változott. Már akkor szóba kerültek bizonyos ellentétek, és feltételesen a két elnök megállapodott abban, hogy a feszültség enyhítése érdekében egyeztetésekre kerül majd sor. Azóta a Szvoboda párt részéről megkeresés érkezett felénk, mi írásban válaszoltunk, tizenkét pontban összefoglaltuk azokat a feltételeket, lehetőségeket, amelyek alapján az egyeztetéseket el tudtuk kezdeni. Jelenleg várjuk a Szvoboda kijevi vezetésének a válaszát és reménykedünk abban, hogy valóban tárgyalóasztalhoz tudunk ülni, akár Budapesten, akár Kijevben, részünkről erre a hajlandóság megvan, s úgy látjuk a Szvoboda részéről is. Ahogy Oleg Tyahnibok úr annak idején mondta, ő biztos abban, hogy a tárgyalásaink eredményesek lesznek, és a problémák az ezután következő időkben meg fognak oldódni." Kovács Béla elmondta, hogy vizsgálódott a helyi Szvoboda szervezet tevékenységének ügyében is, és reméli, hogy a párt beregszászi képviselője szintén jelen lesz a tárgyalóasztalnál, ahol tiszta vizet önthetnek a pohárba. Ez a helyi magyarság érdeke.

Vona Gábor pártelnök hozzáfűzte: "Valóban volt egy római találkozó. Egy biztos: a Jobbik mind a belpolitikai, mind a külpolitikai kapcsolataiban sarkalatos kérdésnek tekinti azt, hogy az adott párt, szervezet tiszteletben tartja-e a magyar nemzet határon inneni és határon túli önrendelkezési jogát. Ennek hiányában a mi tárgyalásaink értelmüket vesztik. Ha ennek a tárgyalásnak bármiféle eredménye lehet, az az, hogy a kárpátaljai magyarság érdekében sikerül valami eredményt elérnünk.

A határon túli magyar szervezetekkel és a kárpátaljai magyarsággal való kapcsolattartásról Szávay István elmondta, hogy a párbeszéd szintjén ők minden határon túli szervezetet meghallgatnak, amely mögött magyar emberek állnak. Más kérdés, hogy kivel milyen ügyek mentén tudnak együttműködni: "Ebből a szempontból természetesen az a politika, amit a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képvisel, értelemszerűen közelebb áll a Jobbik nemzetről, nemzeti együttműködésről vallott elképzeléseihez."

"Ügyek mentén képzeljük el a nemzetpolitikánkat. S akikkel az adott ügyek megoldásában együtt tudunk működni, azokkal együttműködünk" – fűzte hozzá végül Vona Gábor.

Badó Zsolt

A Szvoboda magyarellenes akciói

2008 márciusában a Kárpátaljai Magyai Tanács épülete előtt többek között a Szvoboda és az Ukrán Nemzeti Párt Galíciából verbuvált, körülbelül száz aktivistája a Szvoboda zászlói alatt a következő feliratú táblákkal tiltakozott a munkácsi várban felállított turulszobor és a vereckei honfoglalási emlékmű ellen: "El a magyar imperializmussal Ukrajnából!", "Budapest kérjen bocsánatot a Kárpáti Ukrajnáért!", "Tüntessék el Kárpátalja ukrán földjéről az idegen szimbólumokat!"...A táblák mindegyikén szerepelt a Szvoboda párt neve is.

2009 őszén az ukrán állami televízióban a Szvoboda párt elnöke, Oleg Tyahnibok felrótta a kárpátaljai magyaroknak, hogy emlékműveket állítanak Ukrajna területén. Mint hangsúlyozta, a magyarokkal ellentétben az ukrajnai románok, szlovákok és más kisebbségek "megértették", hogy ez nem célszerű. Szerinte azok, akik emlékműveket állítanak, azt jelzik, hogy ott vannak, s adandó alkalommal az emlékjeleknél húzzák meg az új határt.

Tyahnibok és társai a félórás műsorban a történelmi tényeket elferdítve az Ukrajnát fenyegető magyar veszéllyel riogattak. Beregszászi magyar iskolákkal és a magyarországi oktatási-nevelési támogatással példálózva azt állították, hogy a városban magyarosítás folyik. A szvobodások szerint a Beregszász központú nemzetiségi járás kialakításával kapcsolatos, úgymond Budapest által is felkarolt elképzelések célja az, hogy megvalósulásuk esetén a helyi magyarok referendumon kérhessék a terület Magyarországhoz csatolását.

Az adásban megszólaltatott ukrán politológusok törvényekbe ütközőnek nevezték a magyar nemzeti zászló, a magyar helységnévtáblák, feliratok használatát, a magyar himnusz éneklését az ukrajnai tömbmagyarság településein.

A Szvoboda megyei szervezete tavaly októberben azt követelte a területileg illetékes választási bizottságtól, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajnai Magyar Pártot ("KMKSZ"–UMP) és az – Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség által alapított – Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP) zárják ki a helyhatósági választásokon induló pártok közül, mert véleményük szerint magyar nyelvű választási plakátjaikkal megsértették Ukrajna törvényeit.

A Szvoboda párt kárpátaljai szervezete ugyancsak tavaly megóvta az illetékes területi választási bizottságnál a Beregszász város történelmi magyar nevének visszaállítására igent mondó, érvényes helyi népszavazás eredményét. Oleg Kucin, a párt kárpátaljai szervezetének elnöke arra hivatkozott, hogy a beregszászi népszavazás három pontban is sértette az ukrán törvényeket, például a szavazólapokon az ukrán mellett magyar nyelvű szöveg is szerepelt. bzs