Aki még ma is fogja tanítványai kezét

100 éve született Drávai Gizella

Kárpátalján talán minden magyar számára ismerősen cseng Drávai Gizella, Gizi néni neve. Legendás magyartanár, kivételes pedagógus volt, minden mozdulatával, szempillantásával nevelt, példát mutatott. Tanítványai rajongtak érte, van, aki még ma is úgy érzi, Gizi néni fogja a kezét...

Drávai Gizella 1911. május 8-án született görög katolikus lelkész családjában. A Munkácsi Tanítóképző elvégzése után Kárpátalja számos településén, pl. Rakaszon, Tiszaújlakon, Jánosiban, Balazséron tanított.

A második világháborút követő első munkahelye Beregszászban a 4. számú hétosztályos iskolában (a mai Kossuth Lajos Középiskola) volt, ahol magyar nyelvet és irodalmat tanított. Mivel sokszor eltért a "szovjet típusú" tanterv szűkre szabott kereteitől, 1946-ban a tanügyi vezetés eltanácsolta a magyartanítástól, helyette ukránnyelv-órákat bíztak rá. A magyar nyelvet és irodalmat órákon kívüli foglalkozásokon oktatta tanítványainak. Később ismét magyar nyelvet és irodalmat oktatott, ezúttal már a 6. sz. általános iskolában.

Az általa oktatott tantárgyakat a lehető legnagyobb hozzáértéssel, szemléltető eszközök gazdag tárházának bevonásával tanította. Kiemelt figyelmet szentelt a fogalmazásnak, melyet a nyelvművelés leghatékonyabb eszközének tartott. A tanulók által érdekesnek tartott témákból íratott fogalmazásokat velük.

Tanítványaiba oltotta a könyv szeretetét is. Számos könyvritkasággal is bíró gazdag könyvgyűjteménye gyűlt össze, melyeket szívesen adott kölcsön. Lakása vasárnaponként egyfajta irodalmi szalonná alakult át, ahol tanítványaival verseket és komolyzenét hallgattak, elbeszélgettek. Sok időt szentelt az iskolai műkedvelő köröknek, népdalokra, táncokra, játékokra tanította azok résztvevőit.

1952-ben az ő kezdeményezésére - egyetlenként az akkori Kárpátalján - megalakult a magyar irodalmi stúdió, melynek összejövetelein a korszak olyan jeles személyiségei vettek részt, mint például Kovács Vilmos.

Igyekezett kivenni részét a magyar tankönyvhiány enyhítéséből is, több tankönyvet írt magyar nyelvből és irodalomból. A pedagógiai oktatómunka és a tankönyvírás mellett műfordítással is foglalkozott, amikor is orosz és ukrán alkotók műveit fordította le magyar nyelvre. Érdemei sorába tartozik, hogy 1962-ben több más kárpátaljai értelmiségivel együtt részt vett azon Ny. Hruscsovhoz és Ny. Podgornijhoz írt levél megfogalmazásában, melyben a kárpátaljai magyarság oktatási és kulturális életében fennálló áldatlan állapotok orvoslását kérték a szovjet vezetőktől. A tettet siker követte, s a levélben szereplő kérések többségét a szovjet állami szervek teljesítették.

Drávai Gizella 1981-ben hunyt el. Nevét egy iskola és egy ungvári közművelődési kör viseli.

fzs