A vérszegénység gyógynövényes és étrendi kezelése

Nemrég megállapították, hogy vérszegény vagyok. Érdekelne, hogy az orvosságok mellett milyen gyógyteákkal, illetve milyen étrenddel küzdjek a betegség ellen - telefonált be lapunkhoz egy macsolai olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Kertész Árpád, a Beregszászi Járási Kórház gyógynövényekkel is foglalkozó mentőorvosa válaszol.

- Akkor beszélhetünk vérszegénységről, ha a vörös vérsejtek (eritrociták) vagy az általuk hordozott hemoglobin szintje kevesebb a megengedettnél (a hemoglobin - a benne lévő vassal és kobalttal - arra szakosodott, hogy szervezetünk sejtjeit ellássa a működésükhöz szükséges oxigénnel). A vörös vérsejtek, illetve a hemoglobin alacsony szintjének szerteágazó okai lehetnek, melyeket a családorvos hivatott megállapítani - fejti ki beszélgetőtársam. - Bizonyított tény, hogy a nőknek sokkal több vasra van szükségük, mint a férfiaknak. Ennek főbb okai a következők: a rendszeres havi vérzések a vörös vérsejtek egy részét, s velük a hemoglobinban lévő vasat is "kimossák" a nők szervezetéből, a terhesség ideje alatt duplán fogy a vas, mivel a magzatnak is nagy szüksége van rá, a szoptató anya pedig dupla vagy tripla adag vasmennyiséget használ fel, mert a B12-vitamin, valamint a folsav mellett a vasra is szükség van a tejképződéshez.

- Melyek a vérszegénység tünetei?

- A szimptómák közé tartozik a rendkívüli fáradékonyság, a levertség, az aluszékonyság, a szapora légzés, az étvágytalanság. Igen szembetűnő a beteg rendkívüli sápadtsága, haloványsága, az ajkai vértelenek, a tekintete pedig fénytelen és szomorú. A vérszegény iskoláskorú gyermekek gyakran panaszkodnak fejfájásra, étvágytalanságra és belső remegésre, s néha minden látható ok nélkül elájulnak vagy görcsbe rándulnak a lábizmaik.

- Milyen étrendet kell betartaniuk a betegeknek?

- Miután az orvosi vizsgálat megállapította a kórt, illetve annak okait (vas-, B12-vitamin- vagy folsavhiány), a patikákban megvásárolható gyógyszerek szedése mellett a kezelés alappillére a jól megszervezett és pontosan betartott diéta. Tilos inni kávét, erős teát, kerülni kell a sült húsokat. Igen hasznos viszont a friss csalánból, sárgarépából, gyermekláncfűből és zöldborsóból készült keverék, a hajdinakása, a zabpehely, a gránátalma, a sütőtök, a spenót, illetve a nyers céklalé fogyasztása. A beteg ne igyon friss tejet, mert az abban lévő tejsav megköti a vasat, s így az nem szívódik fel. Annál inkább ehet viszont kefirt és joghurtot, s naponta többször fogyasszon nyers sárgarépát, nyers céklát, illetve medvehagymából készült salátát.

- Tudna ajánlani gyógyteákat erre a problémára?

- Hogyne. Az egyik hasznos teakeverék elkészítési módja a következő: vegyünk egyforma mennyiségű szárított csalánlevelet, ezerjófű virágát, valamint szárított gyermekláncfű-gyökeret, egy evőkanálnyi keveréket öntsünk le 6 deci fövő vízzel, az anyagot három óra hosszat hagyjuk állni meleg helyen, sállal körültekerve, majd szűrjük le. Az így elkészült, kevés mézzel ízesíthető teából (kortól függően) igyunk meg naponta háromszor fél, egy vagy másfél decit, étkezés előtt. A nyolc hétig tartó teakúrákat évente háromszor megismételhetjük.

Ha pedig a vérszegénység - felnőttek esetében - nagyfokú fáradékonysággal, étvágytalansággal és éjszakai izomgörcsökkel jár együtt, igen jó hatást gyakorol a betegre a fekete ürömből készült tea. Ennek elkészítése során vegyünk egy evőkanálnyi szárított ürmöt, öntsük azt le két deci fövő vízzel, félórai pihentetés után pedig szűrjük le. Naponta háromszor egy evőkanálnyit fogyasszunk belőle harminc perccel reggeli, ebéd és vacsora előtt. Ez a teakúra az előzővel megegyező ideig tart, évente többször is meg lehet ismételni, a kúrák közötti időben pedig javallott a mézzel ízesített csipkebogyótea fogyasztása. Másfél decit fogyasszunk belőle naponta háromszor, étkezés után.

- Mit javasol még a vérszegénységben szenvedőknek?

- A páciens számára mind otthon, mind a munkahelyén (vagy az iskolában, ha még tanul) biztosítani kell a friss levegőt, ezért ajánlott a gyakori szellőztetés, még télen is. Az iskoláskorú gyermekeknek - míg betegek - nem szabad futniuk, kerülendő számukra a magas-, illetve a távolugrás, valamint minden labdajáték, mert mindezek megterhelik a szervezetüket, hasznos viszont az úszás, a tornázás, továbbá a testmasszázs.

Lajos Mihály