A KMKSZ beperli a rágalmazókat

Folytatódnak a kárpátaljai magyarság elleni támadások

2011. július 15., 10:00 , 548. szám

Tovább folytatódnak a kárpátaljai magyarság elleni támadások az ukrán sajtóban és a közéletben is.

Az elmúlt hét „magyar vonatkozású” eseményeit kezdhetnénk azzal, hogy Olekszandr Ledida, Kárpátalja megye kormányzója múlt szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette, szerinte sérti az ukrán alkotmányt a Beregszászi Járási Tanács közelmúltban hozott döntése arról, hogy a testület üléseit a jövőben az ukrán állami himnusz mellett a magyar himnusszal nyitják meg. Ukrajna területén az ukrán törvények és alkotmány érvényes, senki nem fogja megengedni ezek megsértését – tette hozzá az MTI tudósítása szerint, megjegyezve: más dolog, és érthető, ha a nemzeti kisebbségek ünnepi rendezvényeiken nemzeti jelképeket vagy zenei kíséretet használnak. Az ukrán államnak azonban egy himnusza van – hangsúlyozta Ledida, rámutatva, hogy érthetőnek tartja, amiért az ügyészség alkotmányellenesség címén megóvta a beregszászi járási képviselőtestület magyar himnusszal kapcsolatos döntését.

Mint ismeretes, a Beregszászi Járási Tanácsnak a legközelebbi ülésén kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az ügyészség óvását, és érvényteleníti-e a magyar himnusz hivatalos használatára vonatkozó határozatát. Ellenkező esetben az Ukrajna-szerte nagy visszhangot keltett ügy a bíróságon folytatódik.

Vaszil Ilnickij ungvári újságíró a Deny című országos napilapban múlt csütörtökön megjelent cikkében, melyet ugyancsak az MTI idéz, azt írja, a kárpátaljai magyar kisebbség nemzetiségi jogérvényesítési törekvései során gyakran áthágja Ukrajna törvényeit, de az ukrán államhatalom erre nem reagál kellő eréllyel. A kijevi újság írása elítéli a Beregszászi Járási Tanács közelmúltban hozott döntését arról, hogy a testület üléseit a jövőben az ukrán mellett a magyar himnusz lejátszásával nyitják meg. A szerző úgy fogalmaz: a magyarság részéről nem ez az első és nem is az utolsó olyan lépés, amely konfliktust generál az ukránok és magyarok között.

A cikkíró szerint a bajok az 1990-es években kezdődtek, amikor a helyi magyar szervezetek kezdeményezésére az akkori Kárpátalja megyei vezetés visszaállította a régió magyarlakta településeinek történelmi neveit anélkül, hogy meghagyta volna ukrán elnevezésüket is.

Bírálja a cikkíró a kárpátaljai államhatalmi szerveket azért is, mert megengedték a magyaroknak a vereckei honfoglalási emlékmű megépítését és a turulmadaras szobor visszaállítását a munkácsi várban. Nehezményezi, hogy az ukrán hatóságok túlságosan engedékenyek a kárpátaljai magyarokkal szemben, pedig példát vehetnének Szlovákiától és Romániától, ahol – mint véli – hasonló esetek nem fordulhatnak elő.

Ilnickij bírálja az egyszerűsített honosításról szóló magyar törvény kárpátaljai alkalmazását, szerinte ugyanis a jogszabállyal Magyarország politikai célokat követ. Egyetért azokkal az ukrajnai véleményekkel, amelyek szerint veszélyezteti Ukrajna nemzetbiztonságát a magyar állampolgárság kárpátaljai magyarok általi felvétele.

A lap ugyanakkor a magyar visszahonosítás ukrajnai hatásáról megkérdezte többek között Valerij Csalijt, a tekintélyes kijevi Razumkov Központ vezérigazgató-helyettesét, aki kifejtette: nem állják meg a helyüket azok az állítások, hogy a magyar kettős állampolgárság fokozhatja a szeparatizmust Ukrajnában, mivel – mint fogalmazott – Magyarország részéről nincsenek ilyen tudatos törekvések Ukrajnával szemben.

Szinte a fenti cikkel egy időben, július 8-án, pénteken jelent meg a zakarpattya.net.ua kárpátaljai internetes portálon a Magyarországon vizsgálják pénzeszközök szétlopkodását kárpátaljai magyar szervezetek által hangzatos című írás, amely az MTV Híradójának tudósítása alapján számol be Galambos Lajosnak, a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori igazgatójának őrizetbe vételéről. Galambos 2007-ig állt az NBH élén, s posztjáról az Egymásért Egy-Másért Alapítvány körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia. A kárpátaljai portál írása az eset kapcsán idéz egy nevét elhallgató NBH-s forrást, aki elmondta, az Alapítvány működése idején több mint 370 millió forintot fordított az EU-tagországok és Ukrajna magyar szervezeteire. A forrás szerint a legtöbb pénzt Románia és Szlovákia magyarjai kapták. Azonban az Egymásért Egy-Másért Alapítvány pénzeinek szétlopási arányát illetően a szomorú elsőség a Kovács Miklós és Brenzovics László által alapított ukrajnai magyar szervezeteké – állítja a cikk. Hozzáteszik: a támogatási programok tekintetében a pénzügyi lopások aránya megközelítette a 70 százalékot, s csupán 30 százalékot fordítottak valós ügyekre.

Viszonyainkat jól tükrözi, hogy a hírt minden fenntartás és ellenőrzés nélkül átvette a KMKSZ politikai ellenfelének, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek (UMDSZ) a szócsöve, a Kárpáti Igaz Szó (KISZó). Úgy látszik, számukra a politikai ellenfél bemocskolása előbbre való a magyarság érdekeinél.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség időközben úgy határozott, hogy rágalmazásért beperli az írást közlő internetes kiadványt. Ismerve régiónkat, az olvasó esetleg mégis azt gondolhatja e sorokat olvasva, hogy nem zörög a haraszt…, s ez ellen lehetetlen védekezni. Két körülményt azért érdemes megfontolni a Szövetséget ért rágalommal kapcsolatban. Az első, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítvány sohasem titkolta adományozási és egyéb akcióit – a botrány nem is ezek miatt robbant ki –, márpedig a kiemelten közhasznú nemzetközi alapítvány saját honlapjáról (www.egy-masert.hu) egyértelműen kiderül, hogy a szervezet – talán néhány ruhaosztási akciót leszámítva – egyáltalán nem tevékenykedett Kárpátalján. A másik megfontolandó körülmény, hogy a magyarországi szocialista kormányzattal az előző nyolc évben mindvégig szoros kapcsolatokat ápoló UMDSZ-nél, s így a KISZó-nál is illene tudni, hogy Galambos Lajos a szocialisták kormányzása idején vezette az NBH-t, amint hogy sajtóinformációk szerint maga az alapítvány is elsősorban bizonyos szocialista körökhöz, korábbi nemzetbiztonsági, rendőrségi vezetőkhöz köthető. Ha tehát mégis lettek volna kárpátaljai „akciói” az Egymásértnak, annak a kedvezményezettjeit nem a KMKSZ háza táján kellene most keresni.

Fel kell tennünk a kérdést, kiknek állt érdekében belekeverni a kárpátaljai magyarságot ebbe az alapvetően magyarországi botrányba? Figyelemre méltó, hogy a magyar sajtó a botrány kapcsán korábban egyáltalán nem foglalkozott az Egymásért Egy-Másért Alapítvány határon túli magyarok körében végzett tevékenységével. Legalábbis furcsa, hogy az ügyet most egy középszerű, magyarellenességén kívül semmi egyébbel nem kitűnő ukrajnai vidéki hírportál igyekszik „kirobbantani”, éppen akkor, amikor napirenden vannak a kárpátaljai magyar közösség elleni támadások. Választ kell találnunk arra a kérdésre is, kiknek áll érdekében összefüggésbe hozni ennek az ügynek a kapcsán a KMKSZ-t, a kárpátaljai magyarság egyetlen hiteles érdekvédelmi szervezetét és a magyarországi titkosszolgálatokat az ukrán közvélemény szemében, még mielőtt civil áldozatai lennének az ellenünk folyó uszításnak.

zzz