Tankönyv és CD a magyar első osztályosoknak

Ukránnyelv-oktatás

2011. szeptember 2., 10:00 , 555. szám

Szinte mindenki egyetért abban, hogy az ukránnyelv-oktatás új alapokra helyezése az itt élő magyarság számára stratégiai kérdéssé vált, hiszen az államnyelv oktatásának hiányosságai miatt egyre több magyar szülő íratja gyermekét ukrán iskolába. A magyar iskolák fennmaradási esélyei minden bizonnyal jelentősen javulnának, ha a szülők bíznának benne, hogy gyermekük a magyar iskolában is elsajátíthatja az államnyelvet. Mindehhez új tankönyvek, valamint új oktatási módszerek jelentősen hozzájárulhatnak.

2009-ben ennek a felismerésnek a jegyében a „Szent Márton Karitász” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány egy négyéves projectet indított, melyben vállalták, hogy a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvánnyal karöltve elkészítenek egy, a magyar iskolák 1–4. osztálya számára szóló új ukrán tankönyvsorozatot. A munkát siker koronázta: még az idei tanév kezdete előtt sikerült megjelentetniük az Ukrán nyelv a magyar iskolák 1. osztálya számára c. tankönyvet, a hozzá kapcsolódó Tanítói kézikönyvet és egy, a helyes kiejtés gyakorlására szolgáló CD-t.

Augusztus 25-én Munkácson, a II. Rákóczi Ferenc Középiskola épületében a fentebb említett könyvek, valamint a CD nyilvános sajtótájékoztató keretében lettek bemutatva. A média munkatársait, valamint az érdeklődőket Fehér Ferenc, a „Szent Márton Karitász” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte, aki néhány szóban vázolta a projekt indításának körülményeit és céljait. Megemlítette, hogy a kárpátaljai magyar nemzetrész megmaradása szempontjából nagy hátrányt jelent a magyar szülők azon döntése, melynek értelmében ukrán osztályba íratják gyermekeiket. „A mi célunk ezen oktatási termékeknek az iskolákban történő terjesztésével és alkalmazásával az, hogy az eredményeket látva a magyar szülők belássák: nem szükséges ukrán osztályba íratniuk gyermekeiket az államnyelv elsajátításához, mivel az megfelelő tankönyvekkel és segédanyagokkal is elérhető.”

A project másik támogatója, a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány képviseletében Török Dénes, az alapítvány kurátora szólalt fel. Néhány szóban vázolta a budapesti bejegyzésű, Kárpátalján húsz éve tevékenykedő alapítvány működését, mely szociális projecteken kívül oktatási célokat is támogat. Az alapítvány munkatársai a támogatást igénylő szervezetek képviselőivel Budapesten szervezett találkozókon fixálják céljaikat és lehetőségeiket. Egy ilyen megbeszélésen találkozott egymással Fehér Ferenc, Török Dénes, valamint Perduk János, a most kiadott tankönyv szerkesztője is. A visszaúton megbeszélték a magyar gyerekek ukránnyelv-oktatásával kapcsolatos problémákat, és úgy döntöttek, belevágnak a projektbe. A tankönyv szerkesztői feladatainak ellátására Perduk Jánost kérték fel. Lényeges volt még egy, a magyar és az ukrán nyelvet egyaránt tökéletesen ismerő szerző „felkutatása” is. A szerzői tisztségre végül Keszler Stellát, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola ukrán szakos tanárát, igazgatóhelyettesét kérték fel.

Perduk János nem kis büszkeséggel hiánypótló munkaként említette a kiadványokat, melyek használatát az ukrán oktatási minisztérium is engedélyezte. Hangsúlyozta, hogy első alkalommal készül a magyar iskolák számára olyan tankönyv, amelyhez tanítói kézikönyv és CD is tartozik. A munkához több jeles szakember – köztük Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet igazgatóhelyettese – is hozzájárult tanácsaival. A tankönyv, a tanítói kézikönyv és a CD kiadói előkészítését és nyomdai költségeit nagyrészt a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány fedezte. Anyagilag támogatta még a kiadványt a „Szent Márton Karitász” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala és Kiss Gyula budapesti tanár. A kiadvány megjelenését elősegítette a Kárpátaljai Megyei Pedagógus- továbbképző Intézet is.

A 120 oldalas, négyszínnyomásos, állami szabványnak megfelelő – fűzött-ragasztott, kemény borítójú – tankönyv illusztrációit a kárpátaljai származású, Magyarországon élő ismert képzőművész és tankönyvillusztrátor, Medveczky Ágnes készítette.

Perduk János a tankönyv egyik értékének nevezte a gyönyörű, szinte meseszerű illusztrációkat: ezek a hatéves gyermekek lelkivilágához igazodnak, s már önmagukban is nevelő hatásúak. A rajzok szerkezetileg egységesek, a könyvben számos visszatérő szereplő segítségével szinte játékosan tanulhatnak a gyerekek.

Keszler Stella az ukrán nyelv oktatásával kapcsolatos pedagógusi tapasztalatairól számolt be. Elmondta: arra törekedtek, hogy az első osztályos gyerekek a mindennapi kommunikációs helyzetekben el tudjanak igazodni, meg merjenek szólalni, s hogy a tankönyvben lévő szókincs és dialógusok segítségével képesek legyenek kommunikálni mind a gyerekekkel, mind a felnőttekkel, s eligazodjanak az őket körülvevő világ fogalmai között. A tankönyv újdonságként írott szöveget – szavakat, mondatokat, dialógusokat – is tartalmaz, amely a tanítóknak és a szülőknek szól, és arra szolgál, hogy a pedagógus és a szülő tudja, mi az a minimális ismeretanyag, amelyet el kell sajátítania egy-egy tanórán a gyereknek.

A tanítással kapcsolatos elképzeléseket, útmutatásokat és javaslatokat tartalmaz a másik munka, a tanítói kézikönyv. Ez arról is tájékoztat, hogyan kell foglalkoztatni az ukránt már bizonyos szinten ismerő gyerekeket. A tanítói kézikönyv tartalmazza az évi tanmenettervet, valamint a tankönyvhöz ajánlott dalok kottái is helyet kaptak benne.

A CD az órán tanultak helyes begyakorlását segíti elő. Egyben lehetővé teszi a szülő számára, hogy ellenőrizze gyermeke tudását. A CD-hez a használatot elősegítő tartalomjegyzék is tartozik.

Mint megtudtuk, a tankönyvet az idén első osztályba induló tanulók számához igazítva 1500 példányban készítették el, melyből szeptember 1-ig minden magyar iskolába járó első osztályos kisdiák kapni fog egyet – ingyen. A 200 példányban kinyomtatott tanítói kézikönyv szintén kiosztásra kerül a pedagógusok között. Néhány iskolába már a sajtótájékoztatót megelőzően eljutottak a könyvek, az első benyomások és nyilatkozatok pozitívak. Most már csak a gyermekeken a sor…

F. Zs.