A télre készülődünk a gyümölcsösben

2011. október 21., 10:00 , 562. szám

Eljött az ideje, hogy gyümölcsöseinkben, szőlőinkben is felkészüljünk a télre és a következő gazdasági évre. Az ilyenkor aktuális teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Metszhetjük-e még ilyenkor a fákat?

– A szakirodalom egy része szerint ilyenkor elvégezhető a korona alakító metszése, a hónap vége felé pedig az őszibarackok előmetszése is elkezdhető, amivel elméletileg a tavaszi munkánkat könnyíthetjük meg. Én magam azonban nem vagyok az őszi metszés híve. A nyári zöldválogatást hasznosnak tartom, de az őszi metszést nem, különösen a csonthéjasoknál, mivel nem tudhatjuk, milyen lesz a telünk. Ne feledjük, hogy mind az őszi-, mind a kajszibarack kényes a fagyra, biztosabb tehát, ha megvárjuk a tavaszt ezzel a munkával.

– Milyen egyéb kezelést igényelnek fáink ilyenkor?

– Az idősebb gyümölcsfák törzsét, valamint az alsó koronaágak törzs felőli oldalát általában tavasszal szokták kaparóval, drótkefével lekaparni, megtisztogatni, de akinek van rá ideje, s energiája, most is elvégezheti ezt a munkát. Az elhalt kéregrészek eltávolításával megfiatalítjuk a fa törzsét, s egyben felszámolhatjuk azokat a búvóhelyeket, ahol a kártevők áttelelhetnek, lerakhatják a petéiket, lárváikat. Arra azonban vigyázzunk, hogy csak az elhalt részeket távolítsuk el, ne sértsük meg a fa „zöld” részét, ahol a nedvkeringés zajlik. Ugyanakkor a szőlőtőkék kérgét ne bántsuk ilyenkor! A szőlő kérge ugyanis olyan télen, mint nekünk a nagykabát, azaz megvédi a növényt a fagytól. Ezért inkább kora tavasszal, a fagyok elmúltával „kérgeljünk”. Ne feledjük munka után összegyűjteni és elégetni a kaparékot.

Viszont akár kapartunk, akár nem, érdemes ilyenkor sűrű oltottmész-tejet készíteni, melybe tetszés szerint tehetünk egy evőkanál bordói port és kénport is. Az oldattal a koronanyakig meszeljük le a fatörzseket. Miért fantasztikus dolog a meszelés, amelyet már dédapáink is alkalmaztak? Mindenekelőtt azért, mert a mész fertőtlenít. Ennél is lényegesebb azonban, hogy fehér színű anyagról van szó, s így visszaveri a napsugarakat. Főleg januárban és februárban fordul elő gyakran, hogy az enyhébb nappalokon a fák déli része a napsütés hatására felmelegszik, míg a belsejük, s az északi oldal fagypont alatt vagy a körüli hőmérsékleten marad. A kialakuló jelentős hőmérsékletkülönbség hatására a törzs, a vastagabb ágak kérge megrepedezik, megpattan, néha súlyos, mély sebek keletkeznek, melyek azután akadályozzák a fát a fejlődésben, fertőzések forrásaivá válhatnak. A napsugarakat visszaverő mész hatására azonban nem alakul ki annyira jelentős hőmérsékletkülönbség a növényen belül, s így az a sebektől is megmenekül. Ezt a jelenséget főleg a cseresznyénél figyelhetjük meg, melynek különösen vastag a kérge.

A gyümölcsfákat háromévenként, gyenge minőségű talajokon legalább kétévenként trágyázzuk meg szerves trágyával. Az olyan száraz őszökön, mint amilyen az idei is, nem árt alaposan megöntözni a fáinkat.

– Lombhullás után aktuális a lemosó permetezés. Mit ajánl?

– A csonthéjasok, elsősorban az őszi- és kajszibarackfák lemosó permetezése célszerű és kifejezetten ajánlott. Erre a célra 3 százalékos bordói levet használjunk, amely igen hasznos például az őszibarack tafrinás betegsége ellen. Mielőtt azonban nekilátnánk a lemosó permetezésnek, távolítsuk el a fán maradt leveleket, gyümölcsmúmiákat, nehogy fertőző gócokat hagyjunk a növényen. Más fafajtáknál is alkalmazható az őszi lemosó permetezés, de költségtakarékosság miatt inkább tavaszra szoktuk hagyni ezt a műveletet. A szőlőnél sem igen alkalmazunk ilyenkor lemosó permetezést a jelentős költségek miatt. Azért sem igen érdemes ilyenkor elvégezni ezt a munkát, mivel a vesszők egy igen jelentős részét tavasszal úgyis levágjuk a metszéskor. Majd a metszés után lesz célszerű lemosó permetezést alkalmazni a szőlőnél.

– Mihez kezdjünk a lehulló levelekkel?

– Elsősorban azért érdemes eltávolítani a leveleket a gyümölcsfák alól, mert áttelelhetnek közöttük a különféle betegségek kórokozói, amelyek azután tavasszal ismét megfertőzhetik a fáinkat. Ezenkívül a levelek igen hasznosak, értékesek lehetnek a számunkra, ezért ha sok van belőlük, érdemes összegyűjteni azokat. Nem szükséges mindenáron külön komposztálót kialakítani erre a célra. Az idén különösen sok volt a fű, a gyom a gyümölcsösben, célszerű ezekkel együtt tárolni az összegyűjtött leveleket. Váltakozva rakjunk a komposztálóba egy-egy réteg füvet és levelet. Tanácsos némi műtrágyát is szórni a rétegek közé, s akkor egy-két éven belül nagyszerű komposztunk keletkezik, amit akár a kiskertek trágyázására, akár ültetéshez felhasználhatunk. A kétéves érési idő alatt a komposztban elpusztulnak a növények számára káros gombák, baktériumok, elszaporodnak viszont a hasznos mikroorganizmusok, a növényeknek értékes tápanyagokra bontva le a szerves maradványokat.

– Mi a teendő gyümölcsbokrainkkal?

– Október és november megfelelő idő a málna- és a szederbokrok gondozására, ültetésére is. Megmetszhetjük a piros és fekete ribizli, valamint az egresbokrokat. Tegyünk a növények tövére komposztot, mert nagyon jó tápanyag a számukra. Az sem árt, ha földdel betakarjuk a bokraink tövét, ami némi védelmet nyújthat a nagyobb fagyok ellen is. A málnát egészen a fagyokig lehet ültetni. Mindig fiatal, egyéves hajtásokat ültessünk, amelyek kifejlett, sűrű gyökérzettel rendelkeznek. A hajtásokat vágjuk vissza úgy 50-60 centire. A málna az ültetés utáni évben úgysem igen szokott teremni, a második évi friss hajtások adják majd a nagyon szép termést.

Lombhullás után, de még a nagy hidegek beállta előtt célszerű megszedni a dugványokat, amelyeket azután fagymentes pincében, homokban tárolhatunk a tavaszi felhasználásukig.

Ugyancsak lombhullás után van lehetőség a különböző bujtások elvégzésére is. Ilyen például a porbujtás, amely gyümölcstermő növényeink közül elsősorban a mogyorónál használatos. A porbujtás nagyon egyszerű: az anyanövény vesszőjét lehúzzuk egy kb. 20 cm mély barázdába, s annak az alján rögzítjük úgy, hogy a vessző végén található rügyeket a föld fölé vezetjük. Vegyük azonban figyelembe, hogy idén ősszel rendkívüli a szárazság, minden ültetési munkát csak azután javasolnék, hogy az őszi esők végre alaposan megáztatják a földet.

pszv