Furcsa tüntetések évada

2011. november 11., 09:00 , 565. szám

A csernobili erőműbalesetben érintett veteránok és az afganisztáni háború veteránjai tüntettek az elmúlt napokban több alkalommal is a Legfelsőbb Tanács és a kormány épülete előtt Kijevben, mert a nyugdíjaik és kedvezményeik megkurtítását tervezik. A tüntetők nem voltak túl sokan, tiltakozásuknak azonban a vártnál lényegesen nagyobb visszhangja volt, s kormánykörökben felrótták az ellenzéknek, hogy mesterségesen szítja az indulatokat.

A tiltakozók követelései egyértelműek és könnyen érthetők: szeretnék megkapni a törvények által garantált juttatásaikat, amelyek jogosságát a bíróságok is elismerték, s amelyeket most egy a parlament elé terjesztett törvénytervezet segítségével szerintük meg akarnak nyirbálni. A kormány és az elnöki adminisztráció részéről több ízben is megismételték, hogy nem kívánják csökkenteni a kedvezményezett társadalmi rétegek juttatásait, de Irina Akimova, az elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese egy tévéműsorban félreérthetetlenül kifejtette, hogy ha minden kedvezményezett járandóságát kifizetik, Ukrajna könnyen Görögország sorsára juthat, míg a másik út az, ha a kifizetéseket a létező költségvetés keretei között tartják, magyarán: megnyirbálják.

A november 1-től tartó tüntetések nem túl népesek, a résztvevők száma sosem haladja meg a 2-3 ezer főt, ám a tiltakozók rámenősek, hiszen több ízben is sikerült áttörniük a Legfelsőbb Tanács köré volt kordonon, s összecsapásaiknak a rendőrséggel sérültjei is vannak.

Sajtójelentések szerint a mostani a legfigyelemreméltóbb lakossági megmozdulás Ukrajnában a tavalyi úgynevezett adómajdan óta, amikor a megszorítások miatt felháborodott vállalkozók tüntettek a fővárosban. Megfigyelők felhívják a figyelmet az akkori és a mostani események közötti hasonlatosságra. Annak idején az adókódex ellen tiltakozó vállalkozók kezdetben látszólag sikeresek voltak, hiszen a hatalom tárgyalni kezdett velük, ám később a kifogásolt törvényt kisebb megszorításokkal ugyan, de mégiscsak elfogadták, miközben a tiltakozási hullám fokozatosan elült. Az idén szeptemberben a parlament elé terjesztett, a csernobiliek szerint a kedvezményeiket megnyirbáló törvénytervezet kapcsán elkezdődött tiltakozások hatására ezúttal is tárgyalások kezdődtek Szerhij Tihipko kormányfőhelyettessel, nincs azonban garancia arra, hogy a hatalom ezúttal nem csapja be tárgyalópartnereit, emlékeztet a korreszpondent.net.

Mások úgy vélik, hogy a tiltakozást mesterségesen szítják, sőt kifejezetten szervezik. A kérdés csak az, hogy ki és miért teszi? A tüntetések egy részét a veterán szervezetek mellett nyilvánvalóan az ellenzéki pártok is szervezik, amiben nincs semmi meglepő. Annál furcsább azonban, hogy úgy tűnik, a csernobiliek némelyik tiltakozó akcióját a hatalomhoz közel álló személyek, köztük a Régiók Pártjának politikusai szervezték vagy támogatták. Az országos sajtó ennek kapcsán arról cikkezett, hogy nem kizárt, a tiltakozásokat a hatalompárton belüli egyik csoportosulás használhatja ki a saját érdekeiben. Elemzők szerint nem véletlen, hogy a tiltakozók elsősorban Mikola Azarovot támadták, hiszen a legvalószínűbb cél a kormányfő megbuktatása lehet.

Ellenzéki politikusok véleménye szerint a tiltakozások előkészíthetik a talajt ahhoz, hogy Viktor Janukovics elnök később a nép védelmezőjeként léphessen fel, s azzal apassza a lakosság elégedetlenségét, hogy maga csap szét a gonosz és tehetetlen hivatalnokok között. A Régiók Pártját talán az a megfontolás vezérli, hogy amennyiben a forradalom elkerülhetetlen, az a legjobb, ha az élére állunk – teszi hozzá Olekszandr Papij politológus a lenta.ru portálnak nyilatkozva.

Sokan például furcsállták, hogy a csernobiliaknak viszonylag könnyen sikerült áttörniük a rendőrségi kordont, s aránylag csekély számuk ellenére komoly rendbontást okoztak. Ez talán nem véletlen, mutat rá a lenta.ru, talán azért történt, hogy a hatalomnak később legyen oka betiltani szükség esetén a valódi tiltakozók megmozdulásait. A portál összeállítása szerint az elnök részéről már elhangzott egy bejelentés, amely arra utalhat, hogy a hatalom kész akár erővel is fellépni a tiltakozó mozgalomnak azon része ellen, amely nem áll az ellenőrzése alatt. Mint az írás emlékeztet, a kormány ülésén Janukovics az erőszakszervezetek információira hivatkozva kijelentette, hogy Ukrajnában állítólag fegyvert vásárolnak fel, s a hatalmi szervek megtámadására készülnek.

hk