Ismét változik a kisvállalkozók élete

2011. november 11., 09:00 , 565. szám

A Legfelsőbb Tanács múlt héten második olvasatban is elfogadta a kisvállalkozók adókivetésének, nyilvántartásának és a bevallás egyszerűsített rendszerének szabályozását, vagyis az egyszerűsített, egységes adózást módosító törvényt. Az alábbiakban a január 1-jétől életbe lépő rendelkezésekből emelünk ki néhány fontosabb mozzanatot, a teljesség igénye nélül.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a fizikai személyként vállalkozókat három kategóriába sorolják a jövőben az egységes adózás szempontjából. Az elsőbe kerülnek a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozók, akik nem alkalmaznak bérmunkát, valamint a piaci kiskereskedők, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 150 ezer hrivnyát. A második csoportba sorolt kisvállalkozók éves bevétele elérheti az egymillió hrivnyát, legfeljebb 10 embert foglalkoztathatnak egyidejűleg, árutermeléssel is foglalkozhatnak, s a lakosság mellett ügyfeleik közé tartozhatnak más egységes adózás alá eső kisvállalkozók is. Az első két kategóriába tartozik az egyszerűsített adózás által érintettek mintegy 60–70 százaléka. A harmadik csoportba soroltak éves forgalma legfeljebb hárommillió hrivnya lehet, jogi személyek is lehetnek az ügyfeleik, valamint forgalmi adóval is dolgozhatnak. A kormány ily módon a kisvállalkozók egy szűk csoportjának lehetővé tette a jogi személyekkel való üzleti érintkezést, míg a többiek számára tulajdonképpen megtiltotta azt. Szakértők szerint az új szabályok szerinti működéshez a harmadik csoporthoz tartozó vállalkozóknak valószínűleg könyvelőt kell majd alkalmazniuk, azaz gyakorlatilag semmissé válik számukra az egyszerűsített adózás szinte minden előnye.

Az egységes adó mértékét az első és a második csoportba tartozó vállalkozók esetében a minimálbérhez kötötték, amely a létminimummal együtt változik. Hogy a minimálbérnek egészen pontosan hány százalékát kell majd befizetniük a vállalkozóknak adó formájában, azt a bejegyzésük helye szerint illetékes önkormányzatnak kell meghatároznia. Ennek eredményeként az adójuk mértéke a jövőben jellemzően 10 és 200 hrivnya között ingadozhat, míg jelenleg általában 20–86 hrivnyát kell fizetniük. A harmadik csoport által fizetendő adó nagyságát a munkavégzéstől függetlenül kirótt fix összeg helyett a bevétel egy bizonyos százalékában állapították meg, amelynek mértéke előreláthatóan 3–5 százalék lehet.

Az egységes adó fizetői nem mentesülnek az egységes szociális hozzájárulás megfizetése alól. Ezenkívül az 1. és 2. csoporthoz tartozóknak az adóelőleget előre meg kell fizetniük, legkésőbb minden hó 20-áig. A harmadik csoportnak viszont legkésőbb tíz nappal az aktuális negyedévi adóbevallás benyújtása után kell törlesztenie tartozását az állam felé.

A jogalkotó nem változtatott azon a jelenleg is érvényes rendelkezésen, mely szerint az általános adózási rendről az egyszerűsítettre vagy onnan vissza csupán évente egyszer lehet áttérni. Pozitívum, hogy az egységes adózás alá esők számára az erről szóló igazolást időkorlát nélkül állítják majd ki, azaz a jövőben nem kell az okmányt évente megújítani, mint jelenleg. Negatívum viszont, hogy az adóhatóságokat feljogosítja a törvény: az ellenőrzés során felfedett esetleges hiányosságokért visszavonhatják az igazolást.

A vállalkozók némelyike várhatóan elveszíti az egyszerűsített adózás alapján történő munkavégzés lehetőségét. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a nem ukrajnai rezidenseknek minősülő vállalkozók, a valutaváltó helyek, az export-import tevékenységet folytatók, a jövedéki termékekkel kereskedők, az ékszerészek, a pénzügyi szakemberek, a menedzserek, a hírközlés terén dolgozók, a régiségkereskedők, a turnészervezők, s egy sor más olyan foglalkozást űző személy, akiket a jogalkotó kellően tehetősnek ítélt ahhoz, hogy az általános szabályok szerint fizessék az adót, vagy ezentúl a jogi személyek kategóriájába utalja őket.

pszv