Elmaradt az Orosz Tavasz

Putyin hivatalosan is KO-val győzött

2012. március 9., 09:00 , 582. szám

Senki nem veheti el Vlagyimir Putyin orosz kormányfőtől a győzelmet: a vasárnap tartott elnökválasztáson a várakozásoknak megfelelően fölényesen győzött Oroszország erős embere. A Nyugat tehetetlenül fanyalog.

A központi választási bizottság tájékoztatása szerint Putyin a leadott szavazatok 63,60 százalékával végzett az ötfős mezőny élén. A második helyen futott be Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt elnökjelöltje, aki a voksok 17,18 százalékát szerezte meg. Mihail Prohorov egyéni jelölt, milliárdos üzletember a harmadik helyen végzett 7,98 százalékos eredménnyel. Őt követi az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij a voksok 6,22 százalékával, míg Szergej Mironov, a Kreml-barát Igazságos Oroszország párt elnöke 3,85 százalékot szerzett.

Az előzetes adatok szerint a szavazásra jogosult polgárok 64 százaléka járult az urnák elé. Négy évvel ezelőtt, a 2008-as elnökválasztáson 69,8 százalékos volt a választási részvétel, míg a tavaly decemberi parlamenti választáson a szavazásra jogosultak kicsit több mint 60 százaléka élt választójogával.

Vlagyimir Putyin a választások napjának estéjén rendezett ünnepségen Moszkvában kijelentette: „bebizonyítottuk, hogy senki nem erőltethet ránk semmit”. „Nem sikerül elérni céljukat azoknak, akik az orosz államiságot és a hatalmat akarják tönkretenni…” – hangsúlyozta a politikus mintegy százezer ember előtt.

Ugyanakkor sem a parlamenti, sem a hivatalosan be nem jegyzett ellenzék nem ismeri el a vasárnapi elnökválasztást.

Szergej Mitrohin, az ellenzéki Jabloko elnöke szerint a törvénysértések tömege miatt aligha lehetne törvényesnek elismerni a szavazást. Eduard Limonov, a Másik Oroszország mozgalom vezetője kezdettől fogva törvénytelennek tartotta az elnökválasztást.

A parlamenten kívüli ellenzék további képviselői, köztük Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök, a Parnasz társelnöke szerint a választás sem szabad, sem igazságos nem volt.

Még Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt vezetője és elnökjelöltje is tisztességtelennek, igazságtalannak és méltatlannak nevezte a szavazást az urnák lezárását követő tájékoztatóján. Mint mondta, nem tudja a választás eredményét elismerni, mert az törvénytelen volt.

Nemzetközi megfigyelők szerint is komoly problémák voltak az orosz elnökválasztás tisztaságával. Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselői hétfői moszkvai sajtótájékoztatójukon hosszan sorolták kifogásaikat. Már a kampányban aránytalan előnyt élvezett a jelenlegi kormányfő, a szavazók választása korlátozott volt – jelentette ki az ET Parlamenti Közgyűlése megfigyelőcsoportjának vezetője. „A választási versengés igazságtalan volt, hiányzott az elfogulatlan bíró” – fogalmazott a strasbourgi küldöttség élén álló Tiny Kox holland képviselő.

A nemzetközi sajtó nagy teret szentelt Vlagyimir Putyin győzelmének. A Financial Times szerkesztőségi kommentárjában azt írta: alig néhány hónappal ezelőtt is még az volt az általános feltételezés, hogy Putyin két periódusra is visszatérhet az államfői tisztségbe, azonban a vasárnapi elnökválasztás minden valószínűség szerint Putyin utolsó elnöki mandátumának és a Putyin-korszak végének kezdetét jelzi. A londoni gazdasági-politikai napilap szerint még az is nagy kérdés, Putyin a most kezdődő elnöki időszak teljes hat évét kitölti-e. A Financial Times értékelése szerint ugyanis „tizenkét évi szendergés után az (orosz) politika felébredt”, és Putyin népszerűsége egyértelműen hanyatlik. Támogatóinak aránya Moszkvában és Szentpéterváron – Oroszország „politikai főváro­saiban” – 50 százalék alatt van, és bár választói bázisa a „rozsdaövezetben” – vagyis a leépült egykori iparvárosokban – és vidéken erősebb, de a jelek e térségekben is erősödő kiábrándultságra vallanak.

A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának kommentárja szerint hosszú még az út Oroszország számára a demokráciába való átmenet felé. A lap feltételezése szerint Putyintól újabb orosz elnöki megbízatása során a „Nagy Oroszország” nacionalista irányvonalának követése várható.

A Le Soir című, baloldali liberális irányultságú brüsszeli lapnak Grigorij Melkonyanc, a Golosz nevű megfigyelő csoport helyettes vezetője úgy nyilatkozott, a csalások száma ezúttal is magas volt, miként a 2008-as elnökválasztáskor, ám alacsonyabb, mint a tavaly decemberi parlamenti választások alkalmával. Melkonyanc szerint a tavaly decemberi tiltakozási hullám „diszkrétebb eszközök” alkalmazására ösztönözhette a hatóságokat.

A Die Welt német konzervatív lap szerint előfordulhat, hogy a Putyin győzelmével végződött elnökválasztás valójában a Putyin-rendszer végének kezdetét jelenti. „A társadalmi szerződés alapja a stabilitás és a növekvő jólét ígérete volt”, amit a kőolaj emelkedő ára biztosított. Tizenkét éve, amikor pedig ezt a hallgatólagos szerződést megkötötték, a kőolaj hordónkét 8 dollárba került. Most tízszer ennyi az ára, és időközben kialakult egy középosztály, amely „Oroszországban még soha nem volt”. Ez a réteg beleszólást követel az ügyek intézésébe és elege van a korrupcióból – jegyezte meg az újság. Hozzáteszi: a régi-új elnöknek választania kell, hogy a régi rendszer „üzemeltetője” vagy Oroszország megújítója akar lenni.

Az elnökválasztást megnyerte, legitimitását azonban elveszítheti az orosz kormányfő – véli a Vedomosztyi című orosz lap; a hazai kommentárok messzire mutató következményekkel számolnak Vlagyimir Putyinnak az államfői posztra való visszatérése nyomán. „A meglehetősen nagy különbséggel aratott győzelem ellenére a hatalom nem tudta véghez vinni a legnagyobb feladatot, megnövelni saját, így azzal együtt Vlagyimir Putyin legitimitását, amely az utóbbi hónapok óta tartó tiltakozó mozgalom miatt elveszni látszott” – fejtette ki a Vedomosztyinak Nyikolaj Petrov, a Carnegie Központ moszkvai intézetének elemzője.

Az Izvesztyijában Makszim Szokolov arról írt, hogy az eddigi kormányfő az utolsó hitelét használja: „Az elnökválasztási győzelem azt jelenti, hogy ettől a naptól megkezdődött a visszaszámlálás, és ha a hatalom nem tesz valamit hatalmi előnyét kihasználva az ország érdekében, akkor Oroszországra keserű évek várnak.”

(zzz/MTI/vesti.ru)