Agydaganatok

Az utóbbi időben gyakran fáj a fejem, szédülök, nem egyszer kettős látást tapasztalok, a többi érzékszervemmel is gyengébben fogom fel a külvilágot, mint korábban, s rosszabbodott a mozgáskoordinációm. Egy ismerősöm esetében ugyanilyen tünetek léptek fel, s az orvosok agydaganatot állapítottak meg nála. Nekem is tumor lenne az agyamban? – érdeklődött levelében szerkesztőségünknél egy aggódó munkácsi olvasónk. Kérdéseivel és a kapcsolódó kérdésekkel dr. Oroszi Pál onkológust, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosát kerestük meg.

– Nem kell azonnal agydaganatra gondolni, más betegségek is előidézhetik a felsorolt szimptómákat – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A levélíró által említett kórról tudnunk kell, hogy vannak ún. elsődleges agydaganatok, melyek egyből az agyszövetben alakulnak ki, illetve áttétek révén megjelenő tumorok, melyek leggyakrabban a tüdőrák, a mellrák, valamint egyes bőrdaganatok, például a melanómák következményeiként fejlődnek ki. Az elsődleges agydaganatok a legtöbb esetben gyermekeknél és fiatal felnőtteknél jelentkeznek, későbbi életszakaszokban csökkenő tendenciát mutatnak, s megjegyezném: a gyermekek körében – a fehérvérűség után – ez a második leggyakoribb daganattípus. Az elsődleges agytumorok okai még nem teljesen tisztázottak, bizonyos tények arra utalnak, hogy örökletes alapon alakulnak ki, de vannak bizonyos külső hatások is, melyek szerepet játszhatnak a kifejlődésükben, nevezetesen a PVC előállításánál használt alapanyagokkal való hosszas érintkezés, valamint a megnövekedett sugárterhelés, ami többek között atomreaktorokban bekövetkező technogén katasztrófák során érheti a pá­cienst. Nem bizonyított viszont, hogy a mobiltelefont használók esetében gyakrabban fordulna elő ez a megbetegedés.

Felhívnám rá a figyelmet, hogy az agyban képződő jóindulatú daganatok is rosszindulatú lefolyásúak. Az agy térfogata ugyanis behatárolt, s ha egy tumor növekedni kezd, megnő a koponyán belüli nyomás, károsulnak az agy funkciói, s ennek folytán jelentkeznek a kór tünetei, melyek az elsődleges, illetve az áttétek révén kifejlődő daganatok esetében megegyeznek egymással.

– Milyen szimptómák utalhatnak a betegségre, s miként állapítják meg, hogy agytumorral állunk szemben vagy sem?

– Nagyon sokféle tünetről van szó, de egy sincs közöttük, melynek alapján azonnal agydaganatot kellene feltételeznünk. A leggyakoribb szimptóma a fejfájás, mely különböző erősségű lehet. Előfordulhat, hogy csak reggelenként jelentkezik, ám a tumor nem mindig okoz fejfájást. A további tünetek közé soroljuk a szédülést, a hányingert, a hányást, a látásproblémákat (például a kettős látást, a pupillaszűkületet, a pupillatágulást), valamint valamelyik érzékszerv gyengülését. Némely esetben megfigyelhető, hogy funkciózavar lép fel a végtagok működésében, rosszabbodik a mozgáskoordináció. A diagnózis felállításának szempontjából fontos szimptóma lehet egy epilepsziás roham olyan személyeknél, akik nem szenvednek epilepsziában. A tünetek észlelésekor ideggyógyászhoz kell fordulni, aki elvégezteti a CT (komputertomográf)-vizsgálatot, amire Kárpátalján egyelőre csak az ungvári és a munkácsi egészségügyi intézményekben, köztük a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központban kerítenek, illetve kerítünk sort. Emellett a szakorvos MRI (mágnesrezonancia)-vizsgálatra is utalja a pácienst. Ezekkel a módszerekkel ki lehet mutatni az agydaganat meglétét és elhelyezkedését, a vizsgálatokat viszont gyakran ki kell egészíteni érfestéssel, melynek során kontrasztanyagot juttatnak a véráramba, s így fényt derítenek a tumor méretére és fajtájára is. Ezek után sor kerül a daganat szövettani elemzésére, mert csak így lehet pontosítani a tumor típusát, s nagyrészt ettől az analízistől függ, milyen kezelés alkalmazható az adott esetben.

– Milyen terápiát alkalmaznak?

– A kezelés legfontosabb része a daganat sebészeti úton való eltávolítása, amit szülőföldünkön csak Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Idegsebészeti Központban hajtanak végre. Az operáció sikeressége attól függ, hogy a daganat gócosan helyezkedik-e el, beszűrődött-e a szomszédos szövetekbe, s milyen létfontosságú agyközpontok vannak a közelében. Az utóbbi időben sokat fejlődtek a műtéti eljárások, megjelent például a sugársebészet, melynek során egyszerre, több irányból, nagy energiájú, nagy dózisú sugarakat irányítanak a tumorra, szétroncsolva azt. Az operációt kemo-, sugár-, ritkább esetekben pedig immunterápia követi (az utóbbi esetben a szervezet védekező mechanizmusát erősítik), s külön-külön vagy együttesen alkalmazzák ezeket az eljárásokat. Újabban hatékonyabb kemoterápiás gyógyszereket fejlesztettek ki, korszerűbb berendezéseket találtak fel, hogy eredményesebbé tegyék a sugárkezelést. A felsorolt fejlesztéseknek köszönhetően lényegesen javultak a betegek gyógyulási esélyei, melyek, természetesen, függnek a daganat típusától, az elhelyezkedésétől, valamint a méretétől. Az áttétek esetében pedig meghatározó jelentőségű az eredeti daganat kezelése, s ha ebben sikereket érünk el, akkor az áttét is nagyobb eséllyel gyógyítható. Nagyon fontos az agytumor korai felismerése, ezért bármilyen, agydaganatra is utalható tünet észlelésekor azonnal forduljanak orvoshoz.

Lajos Mihály