A hullámos papagájok karmainak rendellenes túlnövése

2012. június 22., 10:00 , 597. szám

Az utóbbi időben nagyon hosszúra nőttek a hullámos papagájom karmai. Szükség van-e a túl hosszú karmok levágására? Ha igen, miként valósíthatom ezt meg? Továbbá érdekelne, milyen megbetegedések sújthatják leginkább ezeket a díszmadarakat, s mit tehetünk a gyógyításukért, illetve a kórok megelőzéséért? – fordult hozzánk levelében egy munkácsi olvasónk. Kérdéseire Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College állatgyó­gyászati szakosztályának a vezetője válaszol.

– A hullámos papagájok leggyakoribb betegségei között megemlíthető a karmok, illetve a csőr rendellenes túlnövése, valamint az állatok testén megjelenő paraziták, különösen az atkák felbukkanása – magyarázza az osztályvezető tanár. –Miként ismerhetjük fel, hogy a házi kedvencünk beteg? Mivel a természetben, szabadon élő állatok, köztük a madarak örökletes reflexe az öngyógyítás, ezért reflexszerűen megkeresik a természetben fellelhető gyógyhatású anyagokat, s így valamilyen szinten kezelni tudják magukat. A zárt környezetben tartott kedvenceinknek azonban erre nincs lehetőségük, ezért ha az otthonunkban akarunk díszmadarakat tartani, megfelelő tartási körülményeket kell biztosítanunk a számukra, hogy mindent megtegyünk a betegségek megelőzéséért. A profilaktika terén a legfontosabb a megfelelő higiénés követelmények betartása. Tartsuk tisztán az állatokat, a madarak székletét legalább heti négy alkalommal távolítsuk el a kalitkájukból, s havonta egyszer mossuk le fertőtlenítőszerrel a lakóhelyüket. A hullámos papagájok kalitkáját helyezzük levegős helyre, lehetőleg napfény is érje őket, de biztosítsunk árnyékos helyet is a kalitka belsejében. Fordítsunk figyelmet arra, hogy ne lépjenek fel gyors hőmérsékletingadozások. A plusz 18-20 Celsius-fokos szobahőmérséklet a legkedvezőbb a nevezett díszmadarak számára. S figyeljük folyamatosan a papagájunkat (vagy a papagájainkat), hogy már a kezdeti stádiumukban felismerjük a betegségeket, mert a legtöbb esetben csak akkor lehet eredményesen kezelni a madarat, ha idejében megkezdjük a kúrát.

– Milyen általános tünetek jelzik a hullámos papagáj megbetegedését?

– A beteg madár általában nyugodtabb, mint az egészséges, de az is előfordulhat, hogy nagyon nyugtalan. Alvás közben két lábbal kapaszkodik a kalitkában elhelyezett rúdba, s mivel fázik, erősen borzolja a tollazatát, hogy melegítse magát. A szeme fénytelenné válhat, vagy váladék szivároghat belőle. Orrnyílásai nyirkosak, légzése nehéz, erőlködő, kapkodó.

– Mi válthatja ki a karom túlnövekedését, s mit tehet a papagájtartó a karmok rendbentartásáért?

– A fogságban elmarad a karmok fokozott igénybevétele, a természetes „karomfenés”, ezért a karmok rendkívül hosszúra megnőhetnek, ezért időnként „pedikűröznünk” kell az állatokat. A madarat a kezünkbe vesszük, a lábát a 4. és az 5. ujjunk közé fogjuk, a fény felé tartjuk, s a túlnőtt karmot megkurtítjuk. A karom folyamatosan növekvő szaruképződmény, melyben táplálóér fut végig. Az átvilágításkor látni lehet, hogy meddig terjed a karomban az ér, s kezelés közben vigyázzunk, mert ha belevágunk az érbe, erős vérzés lép fel, ami néha a karom lehullását okozza. A karmok túlnövését leginkább a megfelelő méretű és alakú ülőrudakkal kerülhetjük el.

– A leggyakoribb betegségek között említette még a csőr rendellenes túlnövését, valamint a madarak testén megjelenő, vérszívó paraziták által okozott problémát. Bővebben is beszélne ezekről a károsodásokról, a megelőzésükről és a gyógyításukról?

– Igen. A természetben a csőrtúlnövés alig fordul elő, mert természetes körülmények között a hullámos papagáj mindig kellőképpen koptatja a csőrét. Fogságban azonban elég gyakran előfordul, hogy a csőr felső, alsó vagy mindkét kávája túlnő, ami olyan mértékig fokozódhat, hogy a táplálékfelvételt is akadályozhatja, és a madár elpusztulhat. A kór azért alakulhat ki, mert a kalitkában nincs megfelelő koptató felület, vagyis természetes ülőfa, fakéreg vagy más, csőrkoptató tárgy, esetleg túl puha takarmányt adnak a hullámos papagájnak, s a rühatkák is előidézhetik a megbetegedést. A csőr morzsalékonnyá és lyukacsos szerkezetűvé válik, továbbá deformálódik és megrepedezik. A kórt sokkal könnyebb megelőzni, mint kezelni. Tegyünk kavicsokat a kalitkába, hogy a díszmadár tudja rajtuk kifenni a csőrét. Emellett fontos a megfelelő étrend: ásványi sókban gazdag, speciális eleséget kell vásárolni az állatpatikákban és az állatkereskedésekben. Amúgy nyírni is lehet éppen a túlnőtt csőrt, de ez veszélyes művelet, mert a csőr elmorzsolódhat.

Ha pedig élősködők jelennek meg a madár testén, könnyen észrevehetjük, hogy az állat a szokottnál többet és hevesebben tollászkodik, vakarózik, s rikoltozik is. Láthatóan nagyon csípi valami a bőrét. Ez külső paraziták, különösen atkák jelenlétére utal. Az élősködők ellen hatásos szer az ivermectin, de az állatpatikákban vásárolható parazitaelleni hintőporokkal is segíthetünk kedvenceinken. A kezelés átmenetileg levertséget, kedvetlenséget, fáradtságot okozhat, de ezek a mellékhatások hamar elmúlnak, a gyógyszerek pedig hatékonyan elpusztítják az élősködőket. Ám mielőtt kúrálni kezdenénk a hullámos papagájainkat, feltétlenül kérjük ki az állatorvos tanácsát a megfelelő gyógymód megválasztásához.

Legeza Attila,
a Munkácsi Agráripari College állatgyó­gyászati szakosztályának a vezetője