Levélben szavazhatnak a külhoni magyar állampolgárok

Ősszel döntés születhet a kérdésben

2012. augusztus 3., 10:00 , 603. szám

Magyarország választási eljárási törvénye még az ősszel megszülethet, akkor válhat véglegessé, hogyan szavazhatnak a határon túl élő magyar állampolgárok. A felvetett lehetőségek közül a levélben történő szavazás megvalósulására van a legnagyobb esély.

2014-ben a Magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll majd, országos listára viszont már szavazhatnak az „új magyar állampolgárok” is, azok, akik benyújtják az állampolgársági kérelmet, és megkapják addig a magyar állampolgárságot. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavai szerint az ő számuk a két év múlva esedékes választáskor félmillió körül lesz.

Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint ez a létszám befolyásolhatja ugyan a magyarországi választást, „de döntő nem lehet”. A politikus azt elismerte, hogy a tavaly év végén elfogadott új választójogi törvényre még várhat egy uniós és egy alkotmánybírósági vizsgálat, de szerinte „jó kompromisszum” született; mint mondta, az EU 27 tagállamából 23-ban nincs állandó lakcímhez kötve a választójog.

A lehetséges technikákról szólva Gulyás kifejtette, a csak a külképviseleteken történő szavazás nem oldható meg, nagy valószínűséggel a levél-technika nyer majd, de érdemes megfontolni az elektronikus módszert is. Utóbbi kettőnél hangsúlyozta, hogy a visszaélések lehetőségét ki kell zárni.

Az új szabályozás kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy bevezetik az előzetes választói névjegyzékbe történő feliratkozást, a külhoni magyarok esetében pedig ő is a levélben szavazás általánossá tételét tartja ésszerű megoldásnak. A miniszterelnök elmondta: Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze, és saját adatbázisából indult ki. Ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap. A feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot.

Az Orbán Viktor által bejelentett, a választók előzetes feliratkozásával kapcsolatos elképzelést az ellenzéki pártok közül ellenzi az LMP, az MSZP és a Demokratikus Koalíció is, míg a Jobbik iskolai végzettséghez kötné a választójogot.

A levélben történő szavazás kapcsán Kumin Ferenc, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár elmondta: „Nem magyar jellegzetesség, hogy a téma körül kétségek vannak. A politikát formálókat és a tudományt is izgalomban tartja, hogy a választókörben személyesen lebonyolított szavazásnak létezik-e bármiféle alternatívája. A postán történő szavazás csak egy a lehetséges megoldások közül, létezhet még meghatalmazotton keresztüli, un. proxy szavazás és természetesen ott az on-line lehetőség is. Utóbbi reálisabban merül fel a magyar vitákban is. Ha ugyanis a pénzünket bátran utalgatjuk az interneten keresztül, és amúgy tudható módon a vállalati világ hatalmas téttel rendelkező közös döntései, szavazásai is simán működnek biztonságos elektronikus csatornákon keresztül, akkor éppenséggel nem kellene azonnal kizárni ezt az eszközt a politika világából. Egy alapvetően bizalomhiányos és ettől kissé paranoid közösség számára azonban a szemmel nyomon nem követhető, kézzel meg nem tapintható megoldásokat mindig is körül fogja venni a kétkedés légköre, még akkor is, ha elvileg ennek semmilyen valós oka nem lehet. A postai szavazás javaslata így kerülhetett tehát a napokban az asztalra. Ez a leggyakoribb, a már eddig is legtöbbet használt módszer. A legtöbb elméleti kétség a szavazás titkosságának garantálása körül van. Kétségtelen, a szavazófülke intimitását nem lehet távolról reprodukálni. Nem tudhatjuk biztosan, milyen körülmények között, milyen esetleges nyomás alatt tölti ki a távoli szavazó a céduláját. Ismert olyan megoldás, ahol az érvényességhez egy azonosítható tanú aláírt nyilatkozatát is csatolni kell arról, hogy az illető a szabad akaratából voksolt. Teljes bizonyosságot persze ez sem ad. A speciális magyar esetben nem az elmélet, inkább a gyakorlat jelent nagyobb gondot. A postán történő szavazás esetén kiemelkedik a közvetítő szereplő, praktikusan a posta szerepe. Ahol nagyon megy a postai voksolás, mint például az USA-ban, ott a szövetségi ügynökségként működő postaszolgálatban, az USPS-ben nyugodtan megbízhat a voksolási lánc minden résztvevője. A magyar megoldás azonban kifejezetten olyan esetekre irányul, amelyeknél valamely külföldi postai szolgáltatás igénybevétele lehet szükséges. Mindez nem zárja ki a működőképességet, de olyan robosztus megoldás szükséges, amelynek nem lehet része a postahivatal bármilyen extra hozzájárulása azon túl, hogy a szavazólapot tartalmazó borítékot továbbítja. Másik opció a posták teljes kihagyása valamiféle gyűjtőfutár-szolgálat beállításával, ennek a költségei viszont az egekbe nőhetnek.

Bármi is lesz végül a választott módszer, annyi bizonyos, hogy ha már a Magyar Országgyűlés döntésével nagy tömegű, nem hazai lakcímmel rendelkező állampolgárt szavazati joghoz juttatott, akkor ehhez szinte kötelező valamiféle olyan megoldást is csatolni, amely ezt a jogot gyakorolhatóvá teszi, életet visz bele. Személy szerint pedig örülök, hogy ezzel az igénnyel megnyílik a távoli szavazás vitája is Magyarországon, amely majd egyszer talán elvezet oda is, hogy a fejlett technológiát is okosan bevonjuk a demokratikus folyamatokba.”

bzs/hetivalsz/magyarhirlap/blog24