Ki felel a selejtes áruért?

„Minap vettünk egy állólámpát, de miután hazavittük és bekapcsoltuk, fél óra után büdös füstöt kezdett eregetni, a villanykörte foglalata megolvadt, majd a lámpa kialudt. Néhány nappal később, amikor ráértünk, az árut visszavittük az üzletbe, ahol vásároltuk, az eladó azonban nem volt hajlandó visszavenni vagy kicserélni azt, mondván, vásárlás előtt kipróbáltuk a lámpát a helyszínen, s akkor működött, nem az ő felelőssége tehát, ha később meghibásodott. Ki tudja, mit csinálhattunk vele időközben – magyarázta. Mi a teendő ilyenkor?”

– A PTK 679. paragrafusa értelmében az eladó akkor felel az áru hiányosságaiért, ha a vásárló bebizonyítja, hogy azok még azelőtt keletkeztek, hogy megvette volna azt, vagy olyan okokból álltak elő, amelyek már a vásárlónak való átadásának pillanata előtt fennálltak.

Amennyiben az eladó garanciát nyújtott az áru minőségére vonatkozóan, a garancia időtartamára felelősséggel tartozik a hiányosságaiért az eladást követően is, hacsak be nem bizonyítja, hogy ezek a hiányosságok azután keletkeztek, hogy az árut átadta a vásárlónak, s azért álltak elő, mert a vásárló megsértette az áru használatára, tárolására vonatkozó előírásokat, esetleg harmadik személy, valamely leküzdhetetlen erő behatása következtében sérült meg.

Ha tehát garancia is járt az árura, az eladónak, illetve a garanciát vállaló gyártónak kötelessége kijavítani vagy kicserélni a hibás példány. Amennyiben viszont nincs garancia, az eladó pedig vonakodik visszavenni vagy kicserélni a hibás árut, a vásárlónak jogában áll panaszt tenni a helyi fogyasztóvédelmi hatóságoknál, illetve a bíróságtól is kérheti annak eldöntését, hogy köteles-e az eladó visszavenni, kicserélni a hibás árut. Ehhez célszerű megőrizni a hibás terméket, az azzal kapott dokumentációt, a vásárlás tényét és helyét igazoló csekket. A bíróság hasonló esetben rendszerint szakértői véleményt kér az áruról, s ennek, illetve a benyújtott egyéb dokumentumoknak, bizonyítékoknak és vallomásoknak az alapján hozza meg a döntését.

hk