Siessünk a faültetéssel!

Egyre rövidülnek a nappalok, mind cudarabb az időjárás odakint, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna teendőnk a kertben, illetve a tárolóhelyiségekben, ahol a termésünket őrizzük. Az aktuális teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Meddig folytathatjuk a facsemeték, oltványok telepítését?

– Egészen az első fagyokig ültethetünk, de ne késlekedjünk ezzel a munkával, hisz bármikor hidegebbre fordulhat az idő. Megázott kicsit a föld, így most már lényegesen könnyebb ültetőgödröt vájni. Eső után mindazonáltal érdemes várni egy kicsit az ásással, hogy a föld valamelyest felszikkadjon, mert nem tesz jót a talaj felső rétegének, ha vizesen megyünk rá, összetapossuk. Azt se feledjük, hogy érdemes akkora ültetőgödröt vájni, amelyben kényelmesen elfér a facsemete, az oltvány gyökérzete. Vegyük figyelembe továbbá, hogy a gödör fenekén hagyjunk elég helyet a szerves trágyának, amelyet feltétlenül ki kell juttatnunk ültetéskor. Ha nincs elegendő szerves trágyánk, egészítsük ki egy kis műtrágyával az adagot. A legjobb erre a célra a vidékiesen piros műtrágyaként emlegetett nitroammofoszka, amelynek kilenc hónap a lebomlási ideje. Más nitrogéntúlsúlyos műtrágyát ráérünk tavasszal kijuttatni, miután a nitrogén hamar lebomlik a talajban, miközben a növényeknek csak később, tavasszal lenne rá valóban nagy szükségük. Ne feledjük, hogy évtizedekre ültetünk fát, meg kell tehát alapoznunk a növekedését, fejlődését a megfelelő mennyiségű tápanyaggal.

Hangsúlyozom, hogy ültetés után tanácsos felkupacolni a földet a facsemeték töve körül. A talaj idővel mindenképpen ülepedni fog az ültetőgödör helyén, ha azonban több földet púpozunk fel ezen a területen, nem alakul ki gödör a fatörzs körül, amelyben később megállhat az esővíz vagy a hólé, amely megfagyva veszélyes lehet a zsenge növényre nézve. A vastagabb földréteg a fagy ellen is védi valamelyest a gyökérzetet.

– Mit ültethetünk ebben az időszakban?

– Ilyenkor leggyakrabban az alma, a körte, a szilva, a cseresznye és a meggy kerül a földbe, vagyis a legelterjedtebb gyümölcsfáink többsége őszi ültetésű. Az őszi- és kajszibarack ültetését viszont lehetőség szerint hagyjuk tavaszra.

Aki almát telepít, s kis alapterületű kertben gazdálkodik, annak javaslom, hogy válasszon törpe alanyba oltott fajtákat. Mifelénk bevált erre a célra az M9-es vagy az M26-os, de számos más törpítő vagy félig törpítő hatású alanyfajta is létezik.

Ilyenkor telepíthetjük gyümölcsösünkben, kertünkben az úgynevezett bogyós növényeket: a málnát, a köszmétét, a ribizlit is. Ma már ezekből is igen nagy a választék a faiskolákban, a piacokon. Igyekezzünk egy-, legfeljebb kétéves oltványokat vásárolni. Az idősebb növények sokkal nehezebben viselik az átültetés jelentette stresszt, nagyobb a valószínűsége tehát, hogy elpusztulnak, kidobott pénznek bizonyul, amit az oltványért fizettünk.

Az elültetett facsemetéket ősszel ne metsszük vissza, hagyjuk ezt a munkát tavaszra, a rügyfakadás előtti időszakra. Számolnunk kell ugyanis a téli fagykárokkal, amelyek miatt előfordulhat, hogy tavasszal ismét metszenünk kell majd.

– Mit kell tudnunk a szőlő telepítéséről?

– Mindenekelőtt ne feledjük, hogy ha lugas rendszerben telepítjük az oltványokat, tegyük ezt lehetőség szerint észak-dél irányban. Ebben az esetben később egész nap érni fogja a nap a szőlőnket, reggel keletről, délután nyugatról világítva meg, vagyis minden oldalról egyenletesen érlelve a fürtöket.

A szőlőoltványokat ültetés előtt célszerű 3-4 szemre visszavágni. Csak az oltás helyéig dugjuk föld alá az oltványt, különben a nemes európai szőlőfajta a saját gyökerét ereszti a talajba, s ezáltal kitesszük a növényt a filoxéra támadásának, amely ellen köztudottan védtelen. Ma már léteznek ugyan a filoxérának ellenálló szőlőfajták is, melyeket nem szükséges vad alanyra oltani, ezek azonban egyelőre még nem terjedtek el vidékünkön. Magam azt ajánlanám, hogy maradjunk meg az oltványoknál, azokkal biztosabban gazdálkodhatunk, nagyobb védelmet nyújtanak a filoxéra ellen.

A szőlő tövét akár 10 cm vastag földréteggel is betakarhatjuk télire, a fiatal szőlőoltványok ugyanis különösen érzékenyek a hidegre, s a kemény téli fagyok jelentős kárt tehetnek bennük.

– Metszhetünk-e még ilyenkor?

– Nem javaslom már a metszést a gazdáknak ebben az időszakban. Elsősorban a különösen fagyérzékeny őszi- és a kajszibarack esetében lehet veszélyes friss vágási sebeket hagyni magunk után novemberben.

Viszont most, hogy lassan lehullnak a levelek, felkészülhetünk az őszi lemosó permetezésre: ellenőrizzük a permetezőkészülékeket, a bordói lé elkészítéséhez használt edényeket, készítsük be a meszet és a rézgálicot. Emlékeztetnék minden gazdát, hogy a 3 százalékos bordói lével végzett lemosó permetezéssel megmenthetjük az őszibarackot a tafrinától. Ne feledjük, hogy a rezes lemosó permetezést tavasszal is célszerű megismételni egy-két alkalommal.

Aki minden külső munkával végzett, az tartsa észben, hogy a télére eltárolt termés állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. Időről időre válogassuk át az eltett gyümölcsöket és zöldségeket, s a romlásnak indult példányokat azonnal távolítsuk el.

pszv