Az aspergillosis

A hullámos papagájaim az utóbbi időben lassú mozgásúvá váltak, tollazatuk fodros és matt színű lett. Fulladási rohamok törnek rájuk, nehezen lélegeznek, prüszkölnek, elveszítették a hangjukat, és valamilyen váladék folyik az orrlyukaikból. Miben betegedhettek meg, és mit lehet tenni a meggyógyításukért? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy ungvári olvasónk. Kérdéseit Legeza Attilához, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának vezetőjéhez továbbítottuk.

– Az állatok minden bizonnyal aspergillosisban szenvednek – fejti ki a szakember. – Ez a kór egy madárbetegség, amelyet az gombák aspergillus családjába tartozó gombafaj okoz. Forrása az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba. Ennek a gombának a jellegzetessége, hogy igénytelen a környezeti tényezők iránt, bármilyen feltételhez könnyen alkalmazkodik. Például a gomba növekedése megfigyelhető 37-40 Celsius-fokos és alacsonyabb hőmérsékleten szintén. Alkalmazkodóképessége olyan nagy, hogy egyaránt nőhet a takarmányban és az alomban. Jellemzően nagy az ellenállása a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben.

A leghatékonyabb intézkedés amely megszüntetheti a gomba jelenlétét a környezetben, a nyílt lánggal való fertőtlenítés. A madárházakat, a falakat, ketreceket, ülőléceket, etetőket, itatókat nyílt lánggal kezeljük. A zárt helyiségekben a gombára jó semlegesítő hatással van a formaldehid-permettel való ledolgozás.

A fertőzési forrás különböző lehet, de a legfontosabb a gomba által fertőzött takarmány és alom. A hosszú ideig raktáron lévő, magas páratartalom alatt tárolt gabona nemcsak a felszínen, hanem belül is fertőzött.

A fogságban tartott díszmadarak közül legérzékenyebbek a hullámos papagájok, az arapapagájok, a kakaduk, a rozellák, a kanárik, a baglyok, a galambok. A vadon élő madarak leggyakrabban fiatal korban kapják meg a betegséget.

Gyakran fordul elő aspergillosis magas páratartalmú helyiségekben. Ilyen esetekben idősebb állatok is megfertőződnek. Provokálhatja a betegséget a hosszú szállítás, az egyhangú táplálkozás.

A megfertőzés mechanizmusa nem egyértelmű. Általánosan elfogadott tény, hogy a spórák a légutakon jutnak be a szervezetbe. A takarmánnyal is a szervezetbe kerülve általában bajt nem okoznak, és az ürülékkel távoznak a szervezetből. Testi érintkezés útján a betegség nem terjed. A kór lappangási ideje és kifejlődése a szervezetbe kerülő gombaspóra mennyiségétől, fertőzőerejétől függ. Abban az esetben, ha a szervezet ellenállóképessége gyenge, a spórák gyorsan szaporodnak és toxinokat választanak ki, amelyek a kór kifejlődéséhez vezetnek.

– Melyek a betegség tünetei, és miként lehet kezelni a madarakat?

– A tünetek egyenes arányban függnek az állat egészségi állapotától, ellenállóképességétől, korától. A fiatal állatoknál a betegség gyakrabban fordul elő akut fertőzés formájában, néhány napos lefolyással, a felnőtt madaraknál a megbetegedés krónikus lefolyású. A lappangási idő 5-25 nap. A beteg madarak lelassulnak, tollazatuk fodrossá, matt színűvé válik. Mivel gyors toxikózis megy végbe a szervezetben, a csőr és a lábtájék lilás-kékessé válik. A madaraknál fulladási tünetek lépnek fel, prüszkölnek, légzésük nehézkés, sipítós, orrlyukaikból savós váladék folyik. A fulladási rohamokat a tüdőben végbemenő gyors lefolyású gyulladási folyamatok okozzák. A madár elveszti a hangját. Elhanyagolt esetekben gyakran elváltozások történnek az emésztőrendszerben is, amely véres ürüléssel jellemezhető.

Ha még iszik, próbáljuk meg 0,8%-os jódkálioldattal vagy 1/10 Nizoral tabletta porrá tört, vízben elkevert oldatával itatni a madarat legalább egy hétig, közben kapjon bőségesen A- és B-vitamint. Néha sikerül a gyógyítás.

Minden betegséggyanús esetet ajánlatos bejelenteni a körzeti állatorvosnál, és mielőtt elkezdjük állataink kezelését, feltétlenül kérjük ki a tanácsát a megfelelő gyógymód megválasztásához.

Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College
állatgyógyászati osztályának vezetője