2013. július 26.

2013. július 26., 02:00 , 654. szám

„Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek, menj innen oda, elmegy, és semmi sem lesz lehetetlen nektek.” (Mt 17,21)

Krisztusban kedves testvérek! Mindannyiunk életében vannak „hegyek”, melyek gyakran leküzdhetetlennek tűnő akadálynak tűnnek. Számos példát lehetne említeni a történelemből, akik mégis „elmozdították” e magaslatokot az Isten segítségével. Most mégis Jézus Krisztusra irányítanám a figyelmet, aki a getszemáni kertben s majd a szenvedéseiben találkozik a saját „hegyével”. Fél a rá váró megpróbáltatásoktól, s mégis így zárja imádságát: „legyen meg a te akaratod.”(Mt 26,42)

Az Ő akarata mennyire tud érvényesülni a te életetben? Keresed-e Isten szándékinak megvalósulását? Aki csak akkor keresei Istent, ha bajban van, s azért, hogy problémáját mielőbb megoldja, s aztán újra megfeledkezik róla, az nem érti Jézust. Aki elfordul Istentől, mert nem kapta meg azt, amire vágyott, az nem érti Jézust. Ugyanis, aki igazán szereti Istent, az Jézushoz hasonlóan akkor is ráhagyatkozik az Atya akaratára s különösen akkor, amikor küzdeni kell: nehézségeivel, hitével, önmagával. Amikor harcolni kell, hogy az értékek, az erények valóban azok legyenek, amelyek az isteni kinyilatkoztatáson nyugszanak, függetlenül attól, éppen mennyire népszerűek. Gyakran törekszenek vagánynak, menőnek beállítani Istennel s az ő szeretetével ellentétes tetteket, nézeteket. Azonban, ezekről mindig lehull a lepel, s utánuk csak üresség és nyugtalanság marad. Engedjük, hogy Isten töltse ki a mi lelkünket és életünket!

Az Isten Fia nem azt ígérte, hogy mindig minden körülmények között könnyű életünk lesz, ha őt követjük. Azt viszont igen, hogy velünk lesz minden nap a világ végezetéig. Ez a jelenlét a biztosíték arra, hogy legyen nyitott a szívünk az Atya akaratának megértéséhez, s legyen erőnk és kitartásunk annak véghezviteléhez.

Ábrány Krisztián,
sislóci görögkat. áldozópap