Kárpátalján tárgyalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Magyarországon 2013. március 28-án új országos agrárköztestület alakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara néven, amely a mezőgazdaság mellett az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés területén tevékenykedő vállalkozásokat és gazdálkodókat is egyesíti. A szervezet országos elnökévé titkos szavazással Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselőt választották meg, aki július 23-án munkatársaival Kárpátaljára látogatott, ahol megbeszélést folytatott a KMKSZ és a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetőivel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának küldöttsége előbb Ungváron a KMKSZ székházában tárgyalt Kovács Miklós elnökkel és Brenzovics László alelnökkel, majd Beregszászba utaztak, ahol a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetőivel folytattak megbeszélést.
A beregszászi találkozó Őr Hidi Lászlónak, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnökének helyzetértékelésével kezdődött, aki Kárpátalja magyarok által lakott vidékének helyzetéről, az alapítvány terveiről és elképzeléseiről tájékoztatta a magyarországi vendégeket. Ezt követően közösen áttekintették a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a kárpátaljai magyar gazdatársadalom együttműködési lehetőségeit.
Az együttműködés lehetőségeit megvitató találkozó után Győrffy Balázs lapunknak elmondta: „Magyarországon teljesen újjászerveződött az agrárkamara, amely korábban 11 ezres tagsággal működött, kizárólag a termelőket összefogva, egy nagyon szétaprózott rendszerben. Ez több szempontból átalakult, kötelező tagság lett, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának tagjai a termelők mellett a műtrágya- és növényvédőszer-előállítók, a teljes élelmiszeripar, a nagykereskedelemmel és vidékfejlesztéssel foglalkozók mind tagjai a kamarának, így a korábbi 11 ezer fős tagság rövid idő alatt több mint 300 ezer tagot számlál, valamint megszűnt a területi tagozódás. Egy agrárkamara van, ami a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara nevet kapta, röviden Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), ami tagságából adódóan egy meghatározó jelentőséggel bíró köztestület.
A Kamara törekszik arra, hogy a tagjainak nyújtott szolgáltatások értéke magasabb legyen a tagdíjnál. Az eddig elért eredményeink nagyon biztatóak, a kamara meghatározó szerepe, státusza és a Magyar Kormánnyal kötött stratégiai együttműködési megállapodás alapján a Kamara támogatja, hogy a határon túli magyarsággal, illetve azok szervezeteivel együttműködést alakítson ki. Erre példa, hogy Orosházán megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, amelynek elnöke a mindenkori NAK-elnök, tehát ezt a tisztséget jelenleg én töltöm be.
Felelősek vagyunk azért, hogy segítsük a határon túli magyar gazdákat, erre, ahogy említettem, kitér a kormánnyal kötött stratégiai megállapodásunk egyik pontja is. Sokat foglalkozunk azzal, hogyan lehetne ezen térségben a mezőgazdaságból élő magyarokat támogatni, és erről egyeztettünk a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetőivel, hogy melyek azok a kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül segíteni tudjuk az itteni magyarság fejlődését. Szintén elhangzott az, hogy Kárpátalján addig van magyarság, amíg a falvakban a magyar embereket meg tudjuk tartani. Az egyeztetés során felvetődött annak a lehetősége is, hogy az agrárkamarai tagság kiterjesztését a kárpátaljai magyarok részére milyen keretek között lehetne biztosítani, ez által a kamarai szolgáltatások adott részére jogosult lehetne az új tag. Nagyon sok olyan feladat van, amiben érdemben tudunk segíteni reményeim szerint a kárpátaljai magyar gazdálkodóknak.”
Őr Hidi László a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány részéről elmondta: „Az anyaországi agrárkamara vezetői nyitottak az általunk felvetett javaslatokra, úgy tűnik, az agrárium fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseink összhangban vannak.”
A megbeszélést követően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldöttsége Beregszászból Nagyberegre utazott, ahol a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Első lépés programja által támogatott Füzessy Béla zöldségtermesztésre szakosodott családi gazdaságát, majd Benében Varga István szőlészetét tekintették meg.
dózsa
