Az ekcéma

2013. október 17., 08:22 , 666. szám

A két lábszáramon egy-egy kör alakú területen előbb piros lett a bőröm, később duzzanatok, majd piros kiütések jelentek meg ezeken a helyeken, melyek rettenetesen viszketnek, s aludni sem tudok rendesen a viszketéstől. Mi bajom lehet, és mit lehet tenni a gyó­gyulásomért? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy csapi olvasónk. Kérdéseit dr. Pauk Vladimirhoz, a Beregszászi Járási Bőr- és Nemibeteg-gondozó főorvosához továbbítottuk.

– A betegnél ekcéma alakult ki – magyarázza a szakorvos. – A kórnak több formája ismert. Van valódi ekcéma, gyermekekcéma, munkakörülmények által kiváltott ekcéma, valamint a leggyakoribb forma: a mikrobiális ekcéma. Ez a betegség nem más, mint gyulladásos folyamat a bőr felső rétegeiben. Lehet tünetmentes, de lehet krónikus is. Jellemző rá, hogy egyforma felömléssel, intenzív viszketéssel jár, s az ekcéma által érintett bőrfelületek szimmetrikusan helyezkednek el a bőr felszínén. A nyálkahártyákat nem érinti, ám a bőr és a nyálkahártyák közötti átmeneti területeket igen, s kiterjedhet a száj, illetve a nemi szervek körüli bőrfelületekre is. Gyakori előfordulási helyei a végtagok és az arc. A mikrobiális ekcéma esetében főleg a lábszár, ritkábban más testrészek érintettek, melyeken kör vagy ovális alakú, a környezetüktől markánsan elütő, fodros szélű, egymással esetenként összeolvadó foltok jelennek meg. A szimmetrikus elhelyezkedés pedig azt jelenti, hogy a kór egyszerre alakul ki a páros testrészeken: a két karon, a két kézfejen, a két combon, a két lábfejen, a két lábszáron. Okai közt tartjuk számon a külső és belső hatásokat, az individuális érzékenységet, a mikrobiális formánál pedig a streptococcus, illetve staphylococcus baktériumokat.

– Milyen tünetek jelzik az ekcéma kialakulását?

– Az ekcéma tünetmentes is lehet, ha pedig szimptómákkal jár, vagy minden előzmény nélkül jelennek meg a szimptómák, vagy enyhe égő, szúró vagy viszkető érzés jelzi a betegség kialakulását. A kór kezdeti stádiumában bőrpírt, illetve enyhe duzzanatokat veszünk észre a betegség által érintett bőrfelületeken, az elszíneződött, duzzanatokkal teli területek pedig lassan vagy gyorsan, de növekednek. A duzzanatok egy idő múlva 1-3 mm átmérőjű, pirosas színű, erősen viszkető kiütésekké alakulnak át, melyek később ibolyaszínűekké válnak. A kiütések helyén – a kór későbbi stádiumában – levedző, vizenyős felületek jelennek meg, melyek azután beszáradnak, és barnás színű kérgek alakulnak ki az adott területeken, majd a kérgek leválnak, s pirosas bőrfelszíneket hagynak maguk után. Az ekcéma esetében gyakori tünet a viszketés miatti idegesség, az alvászavar, valamint a beteg magába zárkózása. A kór – az intenzív viszketegség következményeként – ideiglenesen munkaképtelenné is teheti a beteget.

– Miként kezelik a pácienseket?

– Minden beteg esetében személyre szabva állapítjuk meg a gyógyítási folyamatot, ami függ a páciens nemétől, korától, a szervezet általános állapotától, az esetleges korábbi kezeléstől, valamint attól, milyen gyógyszereket fogad be a szervezet. Ami a mikrobiális ekcémát illeti, elsősorban a kórokozót pusztítjuk el, majd a tüneteket szüntetjük meg. A kezelési módok közé tartozik a vérátömlesztés (egyszer vagy többször, a beteg állapotától függően), a hormonális gyógyszerek szedése, a nátrium-klorid, a kálium-klorid vagy a nátrium-tioszulfát intravénás úton való bejuttatása a szervezetbe, elsősorban a B- és a C-csoportba tartozó vitaminok felírása. A betegeknek diétát kell tartaniuk: csak mértékkel fogyasszanak csípős, fűszeres, sós ételeket, füstölt, illetve zsíros húsokat. Tabletták vagy injekciók formájában antihisztaminokat (allergiaelleni gyógyszereket) kapnak a páciensek. Helyileg kenőcsökkel, pasztákkal, levedzés esetén gyógyszeres nedves borogatással kell kenegetni a betegség által érintett bőrfelületet. A kezelés időtartama változó, a páciens immunrendszerétől, és a betegség lefolyásáról függően öttől harminc napig is tarthat.

A krónikus ekcémás folyamatoknál fizikoterápiát is alkalmazunk, ami lehet gyógynövényekkel végzett, vagy fenolos, vagy mentolos borogatás. Akár több napon át megismételt ultraibolya-sugárzásos (kvarclámpás) terápiára is sor kerülhet.

– Meg lehet-e előzni az ekcéma kialakulását?

– Igen. Elsősorban be kell tartanunk a személyes higiéniát, ápolnunk kell a bőrt, elkerülni a külső és a belső irritációkat, például óvakodnunk kell különböző vegyszerektől, a nagy melegtől, az erős napfénytől. Pyodermitis esetén pedig okvetlenül meg kell szüntetnünk a kórt, mert ez mikrobiális ekcémához vezethet.

Lajos Mihály