Ukrajna társulási szerződése az EU-val lehetőséget nyújthat a hatékonyabb kisebbségvédelemre
Máért Budapesten
A nemzetpolitikai stratégia megújítása, az egyszerűsített honosítás és a jövő évi választásra való felkészülés szerepelt a Magyar Állandó Értekezlet múlt csütörtöki ülésének napirendjén. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében a tanácskozáson részt vett Kovács Miklós elnök, valamint Brenzovics László és Gulácsy Géza alelnökök.
A Parlamentben megrendezett fórumon beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. Ha az anyaország erős, elismert, akkor nagyobb támaszt tud nyújtani a Kárpát-medence magyar közösségeinek is – fogalmazott. A kormányfő egyúttal köszönetet mondott azért, hogy amikor a nemzetközi viták idején kiállásra, szolidaritásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra mindig lehetett számítani.
Orbán Viktor beszédében kijelentette: bármi is lesz a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az elég valószínűnek tűnik, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok „nem lesznek fölszedhetők”, ezzel számolhatnak a határon túli magyarok is. A következő évek munkájának tehát az alaptörvényben most olvasható tételek lesznek a szilárd elvi és történeti alapjai – nyomatékosította.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: az ülésre meghívták Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét, aki tájékoztatást adott a regisztráció és voksolás menetéről. A magyar kormány azt szeretné, ha minél többen tudnának élni szavazati jogukkal – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
Az ülésen emellett bemutatták a Nemzetpolitikai alapismeretek című kötetet, és megújították a két éve elkészült nemzetpolitikai stratégiát. A dokumentumba az azóta eltelt időszak eredményeit vezették át.
A tanácskozás zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum többek között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A magyar nemzet most be tudja teljesíteni azt a feladatot, amely történelmi okok miatt előtte áll: a közös ügyekben közös döntést hozni, hogy a nemzet egységét megszilárdíthassák. „Felelősségünk is közös, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel jól éljünk” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.
A zárónyilatkozat aláírói emellett remélik, hogy Ukrajna társulási szerződése az Európai Unióval rövidesen megnyithatja a hatékonyabb kisebbségvédelem lehetőségét. Szorgalmazzák többek között, hogy Ukrajnában, illetve Kárpátalján hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény maradéktalan érvényesítéséért, biztosítsák a magyar nyelvű hivatalos ügyintézést és nyelvhasználatot a közigazgatásban, oktatásban, illetve az állami és önkormányzati irányítás alatti egyéb ágazatokban. Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fejlesztéséről szóló stratégiai megállapodást, egyben szorgalmazzák az ukrán kormány közreműködését Kárpátalja egyetlen önálló magyar felsősoktatási intézménye szakjainak további sikeres akkreditálásában. Egyetértenek abban: az esélyegyenlőség megteremtéséért el kell érni, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős diákjai magyar nyelv és irodalomból is tehessenek érettségi és felvételi vizsgát az ukrajnai független vizsgaközpontokban. Tiltakozásuknak adnak hangot a Tisza vízgyűjtő területét fenyegető verespataki aranybánya-beruházás, illetve a nagymuzsalyi aranyfeldolgozó terve ellen.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülést értékelve kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus, ami korábban elképzelhetetlen volt. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem. A tömbmagyarság esetében területi, a szórvány esetében pedig kulturális autonómiára van szükség – rögzítette.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)
