Krím: az oroszok már a spájzban vannak?

2014. március 13., 06:32 , 687. szám

Az elmúlt napok a nem túl látványos, de módszeres orosz katonai térnyerés, illetve a félsziget Ukrajnától való elszakításának jegyében teltek a Krímen.

Múlt csütörtökön a sajtó arról számolt be, hogy az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját, hadrendből kivont hajóját a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre. Eközben a szárazföldön a megkülönböztető jelzések nélküli egyenruhát viselő fegyveresek egységei, amelyeket nemegyszer krími és oroszországi önkéntesekből, szélsőségesekből álló civil csoportok is kísértek, nap mint nap, egymás után törtek be a Krímen állomásozó ukrajnai katonai és határőr-alakulatok támaszpontjaira. A legtöbb esetben megelégedtek annyival, hogy ellenőrzésük alá vonták az objektumokat, illetve lefegyverezték az ukrán katonákat és határőröket, az is előfordult azonban, hogy magukkal vitték vagy használhatatlanná tették a megfigyelést és az összeköttetést biztosító berendezéseket.

Kivételt képezett ez alól a scselkinói határőrállomás esete, ahol az ismeretlen fegyveresek a tiszti lakásokba is behatoltak, elvették az egység parancsnokának, feleségének és a többi tisztnek a mobiltelefonját, s fegyverrel fenyegetve őket megparancsolták, hogy pakolják össze a holmijukat és hagyják el a létesítményt.

Újabb kísérletek történtek arra, hogy magasabb zsolddal és kedvezményekkel az ukrán katonákat a krími hatóságok szolgálatába csábítsák át, illetve rávegyék őket szolgálati helyük elhagyására, ezeknek a próbálkozásoknak azonban mostanáig alig volt eredményük. Érdekes módon annak ellenére, hogy a szembenálló felek fel vannak fegyverezve, egyetlen jelentés sem érkezett fegyveres összetűzésről, tűzharcról. Tettlegességről szintén csak elvétve szóltak a híradások, akkor is leginkább az eseményekről tudósítani igyekvő újságírókat érték atrocitások.

Ezzel párhuzamosan a jelentések szerint folyamatosan érkeztek a félszigetre az orosz hadsereg újabb egységei. Miután korábban az orosz alakulatok ellenőrzésük alá vonták a félszigetet Oroszországgal összekötő kompkikötőt a Krím keleti részén, ezen az úton is eljuthattak a katonák és a katonai járművek a régióba.

Mihajlo Kovalj vezérezredes, Ukrajna Állami Határőrszolgálata személyzeti igazgatóságának igazgatója múlt pénteki sajtótájékoztatóján már azt állította, hogy a Krímben az előzetes adatok szerint akár 30 ezer orosz fegyverest is összevonhattak.

Miközben fokozódik az orosz katonai jelenlét, a félszigeten egyre gyorsabb ütemben folynak az előkészületek az Ukrajnától való elszakadásra. A március 16-ra előrehozott, az autonóm köztársaság státusáról rendezendő referendumon a félsziget lakóinak két kérdésre kell majd válaszolniuk: „1. Támogatja ön Krím újraegyesülését Oroszországgal az Oroszországi Föderáció szubjektumaként?” és „2. Támogatja ön a Krími Köztársaság 1992. évi Alkotmányát és Krím státusát Ukrajnán belül?”. (Az utóbbi, azaz a második kérdésre igennel voksolók arra szavaznak majd, hogy a félsziget maradjon Ukrajna része.) A krími parlamentnek a népszavazás kiírására vonatkozó határozata értelmében az igen szavazatok többségét megszerző kérdés a helyi lakosság közvetlen akaratnyilvánításának minősül.

A népszavazásra vonatkozó krími parlamenti határozathoz fűzött indoklás többek között emlékeztet, hogy „a 2014 februárjában Kijevben lezajlott események erősen kiélezték a társadalmi-politikai helyzetet Ukrajnában. A hatalmat alkotmányellenes puccs eredményeként megkaparintó nacionalista erők durván megsértik Ukrajna Alkotmányát és törvényeit, a polgárok elidegeníthetetlen jogait és szabadságait, beleértve az élethez, a szólás és gondolkodás szabadságához, az anyanyelven való megszólaláshoz való jogot. Szélsőséges csoportok számos alkalommal megkísérelték a behatolást a Krímre, hogy kiélezzék a helyzetet, fokozzák a feszültséget és törvényes alap nélkül megkaparintsák a hatalmat.”

A határozat kilencedik pontja kimondja: „Az ARK (Krími Autonóm Köztársaság) Legfelsőbb Tanácsa javasolja az Oroszországi Föderáció Elnökének és az Oroszországi Föderáció Állami Dumája Szövetségi Közgyűlésének, hogy indítsák meg az Oroszországi Föderációhoz az Oroszországi Föderáció szubjektumaként való csatlakozás eljárását.”

Kedden a krímiek egy újabb lépést tettek az elszakadás irányában, amennyiben az autonóm köztársaság parlamentje zárt ülésén „függetlenségi nyilatkozatot” fogadott el. Határozatukban a krími képviselők Koszovo esetére hivatkozva azt állítják, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása egy országrész által nem sérti a nemzetközi jog normáit.

Az ARK és Szevasztopol város függetlenségét kimondó nyilatkozat egyebek mellett leszögezi, hogy amennyiben Krím népeinek 2014. március 16-i közvetlen akaratnyilvánítása támogatja az ARK és Szevasztopol városának csatlakozását Oroszországhoz, a Krímet a referendumot követően független és szuverén állammá nyilvánítják, köztársasági államformával. Független államként Krím az ezt alátámasztó népszavazási eredmények alapján Oroszországhoz fordul, javasolva Krím Köztársaság felvételét az Orosz Föderáció kötelékébe annak szubjektumaként.

A hétvégén tehát sok minden eldőlhet a félszigeten, bár ez valószínűleg nem csökkenti a feszültséget, miután sem Ukrajna, sem a Nyugat nem ismeri el a meghirdetett referendumot.

Ami a krími hétköznapokat illeti, a katonai jelenlétet leszámítva az utcákon nem sok minden utal a rendkívüli helyzetre. Még a félszigetet a kontinenssel összekötő személyvonatok is zavartalanul közlekednek – igaz, hogy az elmúlt napokban a krími önvédelmi egységek megszervezték az Ukrajnából érkezők csomagjainak átvizsgálását a szimferopoli vasútállomáson. A legnagyobb változást talán az jelenti a mindennapokban, hogy a szolgáltatók sorra orosz tévécsatornákra cserélték az ukránokat, így most már a moszkvai híradókból tudják meg a krímiek, hogy mi újság Kijevben…

(zn.ua/pravda.com.ua/karpatalja.ma/MTI/korrespondent.net/Kárpátalja)