A méhszájrák

2014. március 27., 08:11 , 689. szám

Egy ismerősöm a kö­zelmúltban méhszájrákban hunyt el. Szeretném tudni, milyen betegségről van szó, melyik a legveszélyeztetettebb korosztály, milyen gyógyulási esélyeik vannak a betegeknek, s lehet-e valamit tenni a kialakulása ellen? – érdeklődik levelében egy huszti hölgyolvasónk. Kérdéseit dr. Stul Ilonához, a Nagyszőlősi Járási Kórház nőgyó­gyászához továbbítottuk.

– Világszerte évente több mint félmillió hölgynél diagnosztizálják a kórt, s esztendőnként több mint 250 ezer nővel végez a betegség. Európában minden 18 percben meghal egy méhszájrákban szenvedő hölgy, a mellrák után ez a második leggyakoribb, a nőket érintő onkológiai megbetegedés – közli velem beszélgetőtársam a mellbevágó adatokat. – S aktuális probléma, hogy míg korábban, az 1960-as, 1970-es években inkább a 45-55 éves hölgyek körében volt gyakori megbetegedés, addig ma már a 25-35 éves korosztály tagjait is gyakran megtámadja. Az ok arra vezethető vissza, hogy a lányok korábban kezdenek nemi életet élni, és több férfival teremtenek szexuális kapcsolatot. A statisztikai adatokból kiderül, hogy ha valaki több, mint négy nemi kontaktust alakít ki négy különböző férfival, kétszeresére nő a rák kialakulásának esélye.

– Miért?

– A méhszájrák fő okozói közé tartoznak a hormonális zavarok, illetve a papilloma vírussal való megfertőződés, mely utóbbi az esetek 95 százalékában nemi úton történik. A több szexuális partnerrel megvalósított nemi kontaktus pedig megnöveli a megfertőződés kockázatát. A ráknak különböző stádiumai vannak. Minden a vírus által kiváltott gyulladás típusú reakcióval kezdődik. Megjegyezném: a világon élő hölgyek 70-75 százaléka életében egyszer elkapja a vírust, de csak 10-15 százalékuk válik vírushordozóvá, s a fertőzés a betegek 3-7 százalékánál okoz rák előtti állapotot. Visszatérve a méhszájrák kialakulására… Ha a szervezet immunrendszere nem elég erős, nem tudja kidobni magából a gyulladást okozó papilloma vírust, s a gyulladás nem múlik el, 3-7 év múlva diszplázia keletkezik, ami már szövetelváltozást jelent (megindul egy nem irányítható sejtszaporodás, mely felbontja a szövet szerkezetét, szövetkárosodást okoz), majd kifejlődik a rosszindulatú daganat. A rák egy nem normális sejtszaporodás, amikor a sejt meghibásodott genetikai programja irányítatlan és időben nem fékezett sejtszaporodást serkent.

– Mik a méhszájrák tünetei, és hogyan kezelik a pácienst?

– Az első tünet lehet a nemi aktus után megjelenő véres hüvelyváladék, esetleg a bő, gennyes vagy nyálkás váladékfolyás, mely időben nem kötődik a nemi aktushoz. Majd a későbbi stádiumban tompa alhasi fájdalmak jelentkeznek. A betegség diagnózisának felállításához hüvelytükrözést végzünk, melynek során felfedezzük a méhszájon kialakult daganatos szövetet, melyből – biopsziával – mintát veszünk, s szövettani vizsgálattal derítjük ki, hogy rosszindulatú daganatról van-e szó.

A méhszájrák korai stádiumában műtéttel távolítják el a rosszindulatú daganatot. A későbbi stádiumokban viszont sugár- és kemoterápiát alkalmaznak az operáció helyett.

– Hogyan lehet megelőzni a kór kialakulását?

– Az orvostudomány már bebizonyította, hogy e betegség százszázalékosan megelőzhető. Az elsődleges profilaktika nem más, mint a papilloma vírus elleni védőoltás, mely már kamaszkorban beadható. Hat hónap leforgása alatt háromszor kell beadatni az oltóanyagot, s a vakcináció 10-15 évre szóló védettséget ad. A másodlagos megelőzéshez tartoznak a méhszáj-szűrővizsgálatok, melyek országunkban évente megismétlendők, s különösen a 18-65 éves korosztály számára ajánlatos részt venni rajtuk. Nyugat-Európában háromévente elegendő megjelenniük a hölgyeknek a szűrővizsgálatokon, mivel ott fejlettebb gépek állnak az orvosok rendelkezésére, míg nálunk a szakemberek hagyományos módon, mikroszkóp alatt vizsgálják meg a citológiai (sejttani) mintát. A harmadlagos megelőzés pedig azt jelenti, hogy idejében meg kell szüntetni a papilloma vírus által okozott fertőzést és a diszplázia állapotot.

Lajos Mihály