Tőkés: Képviselhető a magyar és a román érdek is

2014. április 10., 08:03 , 691. szám

Tőkés László szerint csak „a központosított egységes állam kizárólagosságát valló részrehajló bukaresti politikusok fejében” zárja ki egymást Románia és a romániai magyarság egyidejű képviselete. A mandátuma végéhez közeledő európai parlamenti (EP) képviselővel terjedelmes interjút közölt az Agerpres román nemzeti hírügynökség.

Az interjúban Tőkés László elmondta, Románia igazi érdekének tartotta, hogy a területén élő etnikai közösségek jól érezzék magukat a szülőföldjükön. „A kulturális sokszínűség mérhetetlen érték az ország számára. Nem véletlenül szól ugyanerről az Európai Unió „Egység a sokszínűségben” jelmondata is” – jelentette ki.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő képviselő megjegyezte, az európai parlamenti munkája során „közös nevezőre próbált jutni” mind a magyar, mind a román képviselőkkel. Példaként említette, hogy a Szerbia vezetőivel az EP alelnökeként folytatott megbeszélései során minden egyes alkalommal felhívta a figyelmet a vajdasági magyarok helyzetére, és a timoki vlahok (archaikus román közösség – a tud.) mostoha sorsára.

Hozzátette, a cianidos aranybányászás betiltására vonatkozó kezdeményezés is – amelyet Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi köztársasági elnökével közösen nyújtottak be, és vittek sikerre – az egész Kárpát-medence javát szolgálta. Mandátuma sikerének tekintette, hogy „Európa ma már azonos mércével méri a náci és a kommunista diktatúrák bűneit, és hogy az általa készített jelentés alapján intézményesült az Európai Parlament és a vallási felekezetek közötti párbeszéd és együttműködés.”

„Európa nem fogja megoldani a gondjainkat. Esetleg segít, hogy megoldjuk azokat, ha lesz kit segítenie. [...] Mindennek a kulcsa a belpolitika. Az európai érdekérvényesítés csak arra alkalmas, hogy erősítse vagy visszahúzza mindazt, amit itthon megvalósítunk” – fogalmazott Tőkés László.

Megjegyezte, a Fidesz jelöltlistáján készül újabb EP-képviselői mandátumot szerezni, és továbbra is a magyar nemzet önrendelkezéséért, az erdélyi magyarság autonómiájáért kíván fellépni. Úgy érezte, szükség van e célok képviseletére, hiszen Brüsszelben még az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók közötti különbséget sem értik, pedig minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik.

(MTI/Kárpátalja)