A pitvarfibrilláció

2014. május 1., 08:29 , 694. szám

Már második napja időnként össze-vissza ver a szívem, fáradékony vagyok, és nehezen lélegzem. Az EKG-vizsgálat során pedig pitvarfibrillációt diagnosztizált a családorvos. Mennyire életveszélyes ez az állapot? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy aknaszlatinai olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Kovács Mihály, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyásza válaszol.

– A pitvarfibrilláció egy nagyon gyakori szívritmuszavar a felnőttek körében. Annak esélye, hogy pitvarfibrilláció alakuljon ki, a kor előrehaladtával növekszik, a 60 évesnél idősebb korosztály esetében minden 25., a 80 évesnél idősebbek között pedig minden 10. embert érinti. A pitvarfibrilláció a szív felső üregeit – a szívpitvarokat – rendezetlen működésre készteti. Rendszertelen összehúzódásuk pedig rendszertelen pulzust, bizonytalan remegést, illetve lebegésszerű mellkasi panaszokat idéz elő. A fibrilláció során a normális ritmusos elektromos ingert – amit a színuszcsomó küld a pitvarok felé – egy rendszertelen, gyors, spontán elektromos jel váltja fel, s ha ez elég gyakran következik be, a pitvar elkezd rendszertelenül összehúzódni, ami pitvarfibrillációt indít el.

– Miként lehet kideríteni és megszűntetni a betegséget?

– Egyes esetekben a pitvarfibrilláció egyáltalán nem vált ki tüneteket. Ezt nevezik tünetmentes pitvarfibrillációnak. Más betegeknél az olvasó által leírt tünetek jelentkeznek, s ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Nagyfokú rosszullét esetén ügyeleti ellátásra is szükség lehet. Egyes esetekben pedig – sajnos – az első szimptóma a pitvarfibrilláció következtében kialakult vérrög által előidézett agyi vérkeringési zavar, a stroke, mely akár beszédzavarral vagy féloldali bénulással is járhat. Időnként az automata vérnyomásmérővel végzett vérnyomásméréskor észlelt ritmustalan pittyegő hang hívja fel a figyelmet a szívműködés zavarára. Sokszor pedig csak a szűrővizsgálat során készített EKG-felvételből derül ki, hogy a páciensnek szívritmuszavara van. A pitvarfibrilláció lehet folyamatos vagy átmeneti ismétlődő, s a tüneteket az is befolyásolja, hogy melyik esettel van dolgunk.

A betegek többsége kórházi kezelésre szorul, ritkábban a terápia beállítása ambulánsan történik, a családorvos és a kardiológus szakorvos együttműködésével. A kezelés előtt részletes kardiológiai vizsgálatra van szükség, melynek során a szakorvos igyekszik kideríteni a szívritmuszavar okát. Ha lehetőség van rá, akkor a ritmusos szívműködés helyreállítása is megtörténhet gyógyszerrel vagy elektromos kardiovercióval. Ha erre nincs mód, akkor a pulzusszám optimalizálása a cél. A gyógyszerek beállítása néha hetekig is eltarthat. A terápia egyik legfontosabb célja a stroke megelőzése, ezért a vérrög kialakulását megakadályozó gyógyszereket kell szedni (a köznyelvben ezt a terápiát nevezik gyakran – tévesen – vérhígító kezelésnek).

Lajos Mihály