Az időskori demenciáról

2014. június 26., 06:05 , 702. szám

Édesapám nemrég múlt 80 éves, és az utóbbi öt év során fokozatosan jelentek meg nála az időskori agyi érelmeszesedés (házi orvosa szerint az időskori demencia) tünetei. Először még csak feledékeny volt, később összekeverte, majd nem ismerte fel családtagjait, mostanra pedig teljes bizonytalansági állapotba került. Nem tudja milyen évszak van, elfelejti, hogy mikor evett, állandóan menne valahová, képtelen elfoglalni magát, éjszaka sokszor nem alszik. Ezek a viselkedészavarok elsősorban a tőle két évvel fiatalabb édesanyámat készítik ki, aki a legtöbb időt tölti vele, és már idegileg teljesen kikészült. Ha jól emlékszem, nagymamám is hasonló panaszokkal küzdött idős korában.

Azt szeretném megkérdezni, hogy létezik-e valamilyen gyógymód erre a betegségre, illetve, hogy mennyi az esélye annak, hogy én magam is örökölhettem ezt a kórt? – kérdezte telefonon egy nyugdíjas éveihez közelítő férfi. Kérdését dr. Jakab Lajos, badalói családorvoshoz továbbítottuk.

– Sajnos, a leírt kórtörténet valóban időskori demenciára utal, ebben az esetben pedig nem túl sok jóval biztathatom a kérdezőt – kezdi a doktor. – Minden jel arra utal, hogy a betegséget nem lehet gyógyítani, legfeljebb annak lefolyását lehet lassítani. Az idős betegnek meg kell próbálni kialakítani egy állandó napi programot, amelyben minden ugyanabban az időben történik. Ha fizikailag még alkalmas rá, akkor egyszerű munkaműveleteket – pl. söprögetés, kukoricafejtés, diótörés, stb. – is be lehet iktatni a napi foglalatosságok sorába. Fontos, hogy az idős ember sokat tartózkodjon szabad levegőn, sétáljon, minél többet mozogjon, hogy az esti időszakra kellőképpen elfáradjon. Persze, mindez több családtag bevonását is igényli, már csak azért is, hogy megfelelőképpen tehermentesítsék a hasonló korú feleségét.

Általában az a tapasztalat, hogy az időskori demens betegek nem kaphatóak az új, változatos programokra, és nem köti le őket az olvasás, tv-nézés, rádiózás sem. Fontos az is, hogy az ilyen beteget egyszerre legfeljebb 2-3 ember látogassa, mert ennyit még fel tud dolgozni, de például egy nagy családi összejövetel már megzavarhatja a gondolkodását és viselkedését.

Az idős, szellemi leépülés folyamatába lépő emberek általában a régebbi történetekre, személyekre, dátumokra emlékeznek jobban, így érdemes megpróbálni régi fényképeket, képeslapokat, dalokat, egyéb emlékeket felidézni nekik, amelyek egy időre talán leköthetik a figyelmüket.

Fontos még, hogy amennyiben az ilyen idős embernek létezik egyéb betegsége – szívbetegség, magas vérnyomás, emésztőszervi problémák, cukorbetegség stb. –, akkor természetesen azok kezeléséről sem feledkezhetünk meg.

Figyelembe véve, hogy a kérdező nagymamája is hasonló panaszokkal küzdött, mennyire valószínűsíthető a betegség öröklődése, illetve hogyan lehet azt megelőzni?

Az időskorú de­mencia öröklődési hajlama természetesen fennállhat, de nem feltétlenül. Egyértelmű megelőzési gyógymód nem létezik, de mindenképpen javasoljuk az egészséges életmód gyakorlását, így a rendszeres, friss levegőn történő mozgást, a káros szenvedélyek mellőzését, a koleszterinszint rendben tartását, az agy,,tornáztatását”. Ez utóbbira jó módszer a rendszeres olvasás, verstanulás, keresztrejtvényfejtés stb..

(tamási)